參見：、 和

匈牙利語

Template:Hu-comp-postp

詞源

(“下部”) +‎ (格後綴及所有格後綴)。[1][2]

發音

  • 國際音標(幫助)：[ˈɒlaː]
  • 音頻：(檔案)
  • 斷字：alá
  • 韻部：-laː

後置詞

  1. 在……的下方，在……的底下
    Mikroszkóp alá tettem. ― 我把它放在顯微鏡下方。

衍生詞

短語

相關詞

代詞

  1. 之同義詞。
    Ne állj alá! ― 別跑到它下面！

變格

alá 的變格
人称 单数 复数
第一人称 alám / énalám alánk / mialánk
第二人称 alád / tealád alátok / tialátok
第三人称 alá, alája / őalá, őalája alájuk / őalájuk

名詞

(複數)

  1. (教育) 減 （成績稍微比上一等級要低）
    Négyes alát kaptam a dolgozatomra. ― 我這次測驗拿了個B減。

語尾變化

變格 (詞幹：長/高元音，元音和諧律：後)
單數 複數
主格
賓格
與格
工具格
因果格
轉移格
到格
樣格-形式
樣格-情態 — —
內格
頂格
接格
入格
上下格
向格
出格
上格
奪格
alá 的所有格形
所有者 单数所有物 复数所有物
第一人称单数 alám aláim
第二人称单数 alád aláid
第三人称单数 alája alái
第一人称复数 alánk aláink
第二人称复数 alátok aláitok
第三人称复数 alájuk aláik

參見

  • alá- (動詞前綴)
  • Appendix:匈牙利語後置詞

來源

  1. ↑ alá in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete（《詞源詞典：匈牙利語單詞和詞綴的起源》），布達佩斯：水墨出版社（Tinta Könyvkiadó），2006, ISBN 9637094016.  （參見其第二版。）
  2. ↑ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. ISBN 978 963 7094 71 2

延伸閱讀

  • (後置詞、副詞、動詞前綴)： alá in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • (副詞；的另寫法)： alá in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • alá in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)

葡萄牙語

發音

  • (巴西) 國際音標(幫助)：/a.ˈla/
  • 同音词：

感嘆詞

  1. 的視覺方言拼法。

西班牙語

發音

  • 國際音標(幫助)：/aˈla/ [aˈla]

感嘆詞

  1. 的另一種寫法

延伸閱讀

  • “alá”, , Vigésima tercera edición [西班牙皇家學院字典，第二十三版], 西班牙皇家學院, 2014
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.