匈牙利语
其他形式
- (古旧, 罕用)
词源
源自詞幹 alk-(與 (“創造”)的詞幹相同)+ (反覆-反身後綴)。名詞 是 alk- 的分詞形。[1]
发音
- 國際音標(幫助):[ˈɒlkusik]
- 斷字:al‧ku‧szik
- 韻部:-usik
动词
- (不及物) 討價還價
變位
alkuszik 的變位
第一人稱 sg | 第二人稱 sg 非正式 |
第三人稱 sg、 二複 sg 正式 |
第一人稱 pl | 第二人稱 pl 非正式 |
第三人稱 pl、 二複 pl 正式 | |||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
直陳式 | 現在時 | 不定 | alkuszom 或 alkudok |
alkuszol 或 alkudsz |
alkuszik | alkuszunk 或 alkudunk |
alkusztok 或 alkudtok |
alkusznak 或 alkudnak |
定 | 不及物動詞,不使用肯定式 | |||||||
二複受詞 | ― | |||||||
過去時 | 不定 | alkudtam | alkudtál | alkudott | alkudtunk | alkudtatok | alkudtak | |
定 | ― | |||||||
二複受詞 | ― | |||||||
條件式 | 現在時 | 不定 | alkudnék | alkudnál | alkudna | alkudnánk | alkudnátok | alkudnának |
定 | ― | |||||||
二複受詞 | ― | |||||||
虛擬式 | 現在時 | 不定 | alkudjak | alkudj 或 alkudjál |
alkudjon | alkudjunk | alkudjatok | alkudjanak |
定 | ― | |||||||
二複受詞 | ― | |||||||
不定式 | alkudni | alkudnom | alkudnok | alkudnia | alkudnunk | alkudnotok | alkudniuk | |
其他非限定 動詞形 |
動名詞 | 現在分詞 | 過去分詞 | 將來過去 | 副詞過去形 | 潛在形 | ||
alkuvás (或 alkudás) |
alkuvó (或 alkudó) |
alkudott | ― | alkudva | alkudhat |
衍生词汇
- 带前缀
- kialkuszik
- lealkuszik
- megalkuszik
参考资料
- ↑ alkuszik in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016. (參見其第二版。)
延伸阅读
- alkuszik in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- alkuszik in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.