匈牙利語

詞源

源自科學拉丁語 [1]帶後綴

發音

  • 國際音標(幫助)[ˈduɒlizmuʃ]
  • 斷字:du‧a‧liz‧mus
  • 韻部:-uʃ

名詞

(通常不可數,複數)

  1. 二元論

變格

變格 (詞幹:-o-,元音和諧律:後)
單數 複數
主格
賓格
與格
工具格
因果格
轉移格
到格
樣格-形式
樣格-情態
內格
頂格
接格
入格
上下格
向格
出格
上格
奪格

參考資料

  1. Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. ISBN 963 7094 20 2

延伸閱讀

  • dualizmus in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • dualizmus in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)

斯洛伐克語

發音

  • 國際音標(幫助)[ˈdualizmus]

名詞

 m 無生 (屬格單數,主格複數,屬格複數,變格類型)

  1. 二元論

變格

延伸閱讀

  • dualizmus”, Slovníkový portál Jazykovedného ústavu Ľ. Štúra SAV [斯洛伐克科學院盧多維特·什圖爾語言研究所辭典入口] (斯洛伐克語), https://slovnik.juls.savba.sk, 2024
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.