參見:

丹麥語

其他寫法

副詞

匈牙利語

詞源

可能是指示代詞 ~ i-詞幹變體的成詞。[1]

發音

  • 國際音標(幫助)[ˈiɡɛn]
  • 音頻(檔案)
  • 斷字:igen
  • 韻部:-ɛn

副詞

(無比較級)

  1. 十分
    • 1974, 列夫·托爾斯泰 (作者), László Németh (翻譯), Anna Karenina [安娜·卡列尼娜], Bucharest: Kriterion Könyvkiadó (1989), ISBN 9732600047, volume 1, part 1, chapter 1, page 7:
      Az történt vele ebben a pillanatban, ami az emberrel történni szokott, ha váratlanul igen szégyenletes dolgon érik. Arcát nem tudta a helyzethez szabni, amelybe bűne felfedésével a felesége előtt került.
      There happened to him at that instant what does happen to people when they are unexpectedly caught in something very disgraceful. He did not succeed in adapting his face to the position in which he was placed towards his wife by the discovery of his fault.
    • 1975, , 譯者 Tim Wilkinson, , Budapest: Magvető Könyvkiadó (2016), →ISBN,頁號 25:
      Utolsónak mostohaanyám legidősebb bátyja, Lajos bácsi érkezett. Ő valami igen fontos tisztséget tölt be a családunkban, bár egész pontosan meghatározni nem tudnám, milyet.
      The last person to arrive was my stepmother’s oldest brother, Uncle Lajos. He fulfills some terribly important function in our family, though I’d be hard put to define exactly what that was.

派生詞

感歎詞

  1. 近義詞: (非正式) (口語/俚語)

反義詞

派生詞

名詞

(複數)

變格

變格 (詞幹:-e-,元音和諧律:前不圓唇)
單數 複數
主格
賓格
與格
工具格
因果格
轉移格
到格
樣格-形式
樣格-情態
內格
頂格
接格
入格
上下格
向格
出格
上格
奪格

參考資料

  1. Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. ISBN 978 963 7094 71 2

日語

羅馬字

  1. 的羅馬字。

盧迪茨語

詞源

源自原始芬蘭語

名詞

  1. 牙齦

瑞典語

詞源

源自古諾爾斯語 (向,對) ←  () + (直接)

副詞

(無比較級)

近義詞

  • (古用法或正式用語)

異序詞

  • ,
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.