匈牙利語

詞源

未知。[1]

發音

  • 國際音標(幫助)[ˈju] (無後接,或後接輔音,如)
  • 國際音標(幫助)[ˈjuɦ] (後接元音,如)
  • 國際音標(幫助)[ˈjux] (其他方言)[2]
  • 韻部:-ju

名詞

(複數)

  1. 綿羊

變格

變格 (詞幹:-o-,元音和諧律:後)
單數 複數
主格
賓格
與格
工具格
因果格
轉移格
到格
樣格-形式
樣格-情態
內格
頂格
接格
入格
上下格
向格
出格
上格
奪格

派生詞

參考資料

  1. juh in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016.  (參見其第二版。)
  2. Balázs Sinkovics, Gyula Zsigri: A H-ra vonatkozó megszorítások történeti változásai in A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei vol. 4, JATE Press, 2005

斯洛伐克語

詞源

源自原始斯拉夫語

發音

  • 國際音標(幫助)/ˈjux/

名詞

 m (屬格單數,變格類型)

變格

派生詞

拓展閱讀

  • juh”, Slovníkový portál Jazykovedného ústavu Ľ. Štúra SAV [斯洛伐克科學院盧多維特·什圖爾語言研究所辭典入口] (斯洛伐克語), https://slovnik.juls.savba.sk, 2024
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.