參見:
匈牙利語
詞源
首次記錄於1544年。 源自一西斯拉夫語族語言(可能來自斯洛伐克語)。對照和捷克語 、波蘭語 ,源自原始斯拉夫語 (“鮭魚”)。[1]
發音
- 國際音標(幫助):[ˈlɒzɒt͡s]
- 斷字:la‧zac
- 韻部:-ɒt͡s
名詞
(複數)
- 鮭魚
- 大西洋鮭(Salmo salar)
變格
| 變格 (詞幹:-o-,元音和諧律:後) | ||
|---|---|---|
| 單數 | 複數 | |
| 主格 | ||
| 賓格 | ||
| 與格 | ||
| 工具格 | ||
| 因果格 | ||
| 轉移格 | ||
| 到格 | ||
| 樣格-形式 | ||
| 樣格-情態 | — | — |
| 內格 | ||
| 頂格 | ||
| 接格 | ||
| 入格 | ||
| 上下格 | ||
| 向格 | ||
| 出格 | ||
| 上格 | ||
| 奪格 | ||
lazac 的所有格形
|
派生詞彙
複合詞
參考資料
- ↑ Gerstner, Károly (ed.). Új magyar etimológiai szótár. (’New Etymological Dictionary of Hungarian’). Work in progress. Nyelvtudományi Intézet (Research Institute for Linguistics, Hungary). Two volumes: A–K, L–Zs.
延伸閱讀
- lazac in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.