詞源

(此詞的語源缺失或不完整。請協助添加，或在茶室進行討論。尤其注意：「意思是怎麼變化的？」) 源自拉丁語 的變位形式。

發音

• 國際音標^(幫助)：[ˈnumɛrɒ]
• 斷字：nu‧me‧ra
• 韻部：-rɒ

名詞

(複數)

1. (俚語) 性交
   • 1987, Por: regény, Ferenc Temesi, Vol. 2, p. 9:

     Úgy látszik, a kétórás numerák se segítenek, srácok, mondta borúsan Gall.

     “看起来做了两个小时的爱也没有帮助，伙计们。”加尔郁闷地说。

   • 2000, Hócipő‎, 卷 2，頁號 5:

     Azaz a prostitúciót elméletileg már lehet űzni, de azért a lányoknak sem ártana a numerák értelmezéséhez két diploma, a védett övezetek beméréséhez pedig egy szextáns, nem beszélve a razziázó körzeti alezredesekről.

     （請為本引文添加中文翻譯）

   • 2000, Demokrata, 卷 4，頁號 110:

     Aztán hallottunk ugyancsak álságos dumákat, hogy hol lenne jobb, sátorban vagy bodegában, és hogy miként lehet megmosakodni a numerák után, ha nincs víz.

     （請為本引文添加中文翻譯）

延伸閱讀

• numera in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.

動詞

1. 的屈折变化形式：
   1. 第三人稱單數現在時直陳式
   2. 第二人稱單數命令式

異序詞

• ,

動詞

1. 的第二人稱單數現在時主動態命令式

參考資料

• 在Charles du Fresne du Cange的Glossarium Mediæ et Infimæ Latinitatis (augmented edition, 1883–1887)

發音

• 國際音標^(幫助)：[ˈnumɛra]

名詞

1. 的屬格單數
2. 的主格雙數
3. 的賓格雙數

發音

• 斷字：nu‧me‧ra
• 韻部：-ɛɾɐ

動詞

1. 的屈折变化形式：
   1. 第三人稱單數現在時直陳式
   2. 第二人稱單數命令式

動詞

1. 的屈折变化形式：
   1. 第三人稱單數現在時直陳式
   2. 第二人稱單數命令式

副詞

(無比較級)

1. 現在，如今

延伸閱讀

• numera in Svensk ordbok.