詞源

繼承自原始馬來-波利尼西亞語 ，來自原始南島語 。

數詞

1. 二

詞源

源自斯拉夫語族語言。對比塞爾維亞-克羅地亞語 。^[1]

發音

• 國際音標^(幫助)：[ˈruɦɒ]

• 音頻：

  (檔案)

• 斷字：ru‧ha
• 韻部：-hɒ

名詞

(複數)

1. 衣服（總稱）
   • 2007, Nurit Stosiek et al., Edit Berényi Vissi (translator), 章號 1, 出自 Hogy a mindennapok ne legyenek hétköznapiak‎:

     A drága márkás holmikat árusító üzletben nagyon olcsón lehet ruhát venni.

     在賣貴牌子貨的店，你也能買到很便宜的衣服。

2. 一件衣服
   • 1892, , 章號 XXVII, 出自 Rákóczy fia:

     A nőalak kimosott fehér ruhákat tereget ki a szentjánoskenyér-bokrokra, száradni.

     一個女人正在角豆樹上晾洗好的白衣服。

3. （整套）裝束
   • 1939, János Tornyai, 章號 II, 出自 Gyere, kicsim!... Gyere!:

     Most felöltözünk a szép ruhába... és elmegyünk autózni, kislányom.

     現在我們要給你穿上漂漂亮亮的衣服……然後出去兜風，我的小可愛。

4. 裙子
   • 1911, Gyula Szini, “Szív és ész”, 出自 Egy sápadt asszony‎:

     Zerlina állt ott, menyasszonyi ruhában, fátyollal, mirtuszkoszorúval.

     Zerlina 站在那裡，穿著婚裙，蓋著面紗，頭戴桃金娘編成的花冠。

5. 布，毛巾
   • 1892, Ágnes Zilahy, “Befőttek”, 出自 Valódi magyar szakácskönyv:

     Borítsuk be az üvegeket vizes ruhával s tegyük jó erős tűzhöz főni.

     用濕布蓋住罐頭，放在高溫下烤。

參考資料

拓展閱讀

• ruha in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.

動詞

(不定式，完成體)

1. 累

名詞

1. 的屬格單數
2. 的主格/屬格/賓格/呼格複數

詞源

繼承自原始南島語 。

數詞

1. 二

名詞

1. 的與格單數