匈牙利語

發音

  • 國際音標(幫助)：[ˈsiːv]
  • 斷字：szív
  • 韻部：-iːv

詞源1

源自原始烏拉爾語 (“心臟”)。與曼西語組、芬蘭語 、愛沙尼亞語 同源。[1][2]

其他寫法

  • 〈古／方〉，對比、 (“忠誠的”)[3]

名詞

(複數)

  1. (解剖學) 心臟
  2. 心靈，內心
    Összetört a szíve egy koreai popsztár miatt. ― 她對那個韓流歌手徹底心碎了。
  3. 心形
變格
變格 (詞幹：-e-，元音和諧律：前不圓唇)
單數 複數
主格
賓格
與格
工具格
因果格
轉移格
到格
樣格-形式
樣格-情態 — —
內格
頂格
接格
入格
上下格
向格
出格
上格
奪格
szív 的所有格形
所有者 单数所有物 复数所有物
第一人称单数 szívem szíveim
第二人称单数 szíved szíveid
第三人称单数 szíve szívei
第一人称复数 szívünk szíveink
第二人称复数 szívetek szíveitek
第三人称复数 szívük szíveik
派生詞
複合詞

詞源2

擬聲詞。[2]

其他寫法

  • (方言或古舊寫法)

動詞

  1. 吸，吮
    近義詞： (吮) 、(吸) 、(吸) 、、
變位

Template:Hu-conj-hív

派生詞
带前缀
  • agyonszív
  • átszív
  • beszív
  • beleszív
  • elszív
  • felszív
  • fölszív
  • kiszív
  • leszív
  • megszív
  • teleszív
  • túlszív
  • végigszív
  • visszaszív
複合詞

參見、。

短語

參考資料

  1. ↑ Entry #960 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary. Internet Archive
  2. 1 2 szív in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete（《詞源詞典：匈牙利語單詞和詞綴的起源》），布達佩斯：水墨出版社（Tinta Könyvkiadó），2006, ISBN 9637094016.  （參見其第二版。）
  3. ↑ (organ)： szív in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár ISBN 9639374121

拓展閱讀

  • (心臟)： szív in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • (吸，吮)： szív in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.