參見:

匈牙利語

詞源

源自原始烏戈爾語 (金;銅),早期的,[1] 對比茲梁科米語 (zarńi, ), 曼西語組, 漢特語組。烏戈爾語詞可能借自伊朗語支語言,[1] 對比阿維斯陀語 (zarańa), 古波斯語 (d-r-n-y), 波斯語 (zar, )

發音

  • 國際音標(幫助)[ˈɒrɒɲ]
  • 音頻(檔案)
  • 斷字:arany

形容詞

(比較級 最高級 )

  1. 金色

變格

變格 (詞幹:-a-,元音和諧律:後)
單數 複數
主格
賓格
與格
工具格
因果格
轉移格
到格
樣格-形式
樣格-情態
內格
頂格
接格
入格
上下格
向格
出格
上格
奪格

名詞

(複數)

  1. 化學元素
  2. 金幣
    • 1872, Mór Jókai, Az arany ember, part 1, chapter 10:
      Itt e szekrénykében van készpénzem. Ezer arany az egész. A többi vagyonom a zsákokban fekszik, búza alakban. Egy írást hagytam asztalomon, melyet te tégy el; mert abban bizonyítom és elismerem először azt, hogy sok dinnyeevéstől dysenteriát kaptam, s abban halok meg, másodszor azt, hogy készpénzem csupán ezer arany; nehogy téged vádoljon valaki, vagy azzal, hogy halálomat okoztad, vagy hogy pénzemből eltettél.
  3. 金牌
    • 2015 3月 7, “Hatalmas bravúr: magyar Eb-arany atlétikában”, 出自 Sport Géza, retrieved 2015-03-08:
      Magyar versenyző 1985-ben nyert legutóbb aranyat fedett Eb-n, akkor Bakos György 60 méter gáton és Pálóczi Gyula távolugrásban győzött.

變格

變格 (詞幹:-a-,元音和諧律:後)
單數 複數
主格
賓格
與格
工具格
因果格
轉移格
到格
樣格-形式
樣格-情態
內格
頂格
接格
入格
上下格
向格
出格
上格
奪格

近義詞

  • (金牌)

派生詞

(複合詞):

(短語):

參考資料

  1. 1 2 arany in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016.  (參見其第二版。)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.