參見:
匈牙利语
发音
- 國際音標(幫助):[ˈdijaːk]
音频: (檔案) - 斷字:di‧ák
- 韻部:-aːk
词源 1
借自保加利亞語或塞爾維亞-克羅地亞語,對比保加利亞語 (djak, “學生,執事”, 方言)、塞爾維亞-克羅地亞語 (“學生”)、 (“抄寫員”, 古舊),源自中古希臘語 (diákos, “執事”)。的同源對似詞。
其他形式
- (在“學生”之義古旧,帶民間氣息)
名词
(複數)
变格
| 變格 (詞幹:-o-,元音和諧律:後) | ||
|---|---|---|
| 單數 | 複數 | |
| 主格 | ||
| 賓格 | ||
| 與格 | ||
| 工具格 | ||
| 因果格 | ||
| 轉移格 | ||
| 到格 | ||
| 樣格-形式 | ||
| 樣格-情態 | — | — |
| 內格 | ||
| 頂格 | ||
| 接格 | ||
| 入格 | ||
| 上下格 | ||
| 向格 | ||
| 出格 | ||
| 上格 | ||
| 奪格 | ||
diák 的所有格形
|
衍生词汇
複合詞
形容词
(無比較級)
变格
| 變格 (詞幹:-o-,元音和諧律:後) | ||
|---|---|---|
| 單數 | 複數 | |
| 主格 | — | |
| 賓格 | — | |
| 與格 | — | |
| 工具格 | — | |
| 因果格 | — | |
| 轉移格 | — | |
| 到格 | — | |
| 樣格-形式 | — | |
| 樣格-情態 | — | |
| 內格 | — | |
| 頂格 | — | |
| 接格 | — | |
| 入格 | — | |
| 上下格 | — | |
| 向格 | — | |
| 出格 | — | |
| 上格 | — | |
| 奪格 | — | |
词源 2
名词
延伸阅读
- diák in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- diák in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)
- deák in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- deák in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.