參見:
匈牙利语
发音
- 國際音標(幫助):[ˈdijaːk]
音频: (檔案) - 斷字:di‧ák
- 韻部:-aːk
词源 1
借自保加利亞語或塞爾維亞-克羅地亞語,對比保加利亞語 (djak, “學生,執事”, 方言)、塞爾維亞-克羅地亞語 (“學生”)、 (“抄寫員”, 古舊),源自中古希臘語 (diákos, “執事”)。的同源對似詞。
其他形式
- (在“學生”之義古旧,帶民間氣息)
名词
(複數)
变格
變格 (詞幹:-o-,元音和諧律:後) | ||
---|---|---|
單數 | 複數 | |
主格 | ||
賓格 | ||
與格 | ||
工具格 | ||
因果格 | ||
轉移格 | ||
到格 | ||
樣格-形式 | ||
樣格-情態 | — | — |
內格 | ||
頂格 | ||
接格 | ||
入格 | ||
上下格 | ||
向格 | ||
出格 | ||
上格 | ||
奪格 |
diák 的所有格形
|
衍生词汇
複合詞
形容词
(無比較級)
变格
變格 (詞幹:-o-,元音和諧律:後) | ||
---|---|---|
單數 | 複數 | |
主格 | — | |
賓格 | — | |
與格 | — | |
工具格 | — | |
因果格 | — | |
轉移格 | — | |
到格 | — | |
樣格-形式 | — | |
樣格-情態 | — | |
內格 | — | |
頂格 | — | |
接格 | — | |
入格 | — | |
上下格 | — | |
向格 | — | |
出格 | — | |
上格 | — | |
奪格 | — |
词源 2
名词
延伸阅读
- diák in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- diák in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)
- deák in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- deák in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.