匈牙利語

詞源

源自拉丁語 ，源自古希臘語 (mousikḗ, “繆斯的”)，派生自 (Moûsa, “繆斯”)。[1]

發音

  • 國際音標(幫助)：[ˈmuʒikɒ]
  • 斷字：mu‧zsi‧ka
  • 韻部：-kɒ

名詞

(可數和不可數，複數)

  1. (舊，稍微非正式) 音樂
    近義詞：

變格

變格 (詞幹：長/高元音，元音和諧律：後)
單數 複數
主格
賓格
與格
工具格
因果格
轉移格
到格
樣格-形式
樣格-情態 — —
內格
頂格
接格
入格
上下格
向格
出格
上格
奪格
muzsika 的所有格形
所有者 单数所有物 复数所有物
第一人称单数 muzsikám muzsikáim
第二人称单数 muzsikád muzsikáid
第三人称单数 muzsikája muzsikái
第一人称复数 muzsikánk muzsikáink
第二人称复数 muzsikátok muzsikáitok
第三人称复数 muzsikájuk muzsikáik

派生詞

參考資料

  1. ↑ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. ISBN 963 7094 20 2

拓展閱讀

  • muzsika in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.