匈牙利語
詞源
帶拉丁化後綴 。詞源有兩種說法：
發音
- 國際音標(幫助)：[ˈmuʒikuʃ]
- 斷字：mu‧zsi‧kus
- 韻部：-uʃ
名詞
(複數)
- (過時，稍微非正式) 音樂家
變格
| 變格 (詞幹：-o-，元音和諧律：後) | ||
|---|---|---|
| 單數 | 複數 | |
| 主格 | ||
| 賓格 | ||
| 與格 | ||
| 工具格 | ||
| 因果格 | ||
| 轉移格 | ||
| 到格 | ||
| 樣格-形式 | ||
| 樣格-情態 | — | — |
| 內格 | ||
| 頂格 | ||
| 接格 | ||
| 入格 | ||
| 上下格 | ||
| 向格 | ||
| 出格 | ||
| 上格 | ||
| 奪格 | ||
muzsikus 的所有格形
|
相關詞彙
參考資料
- 1 2 Benkő, Loránd, ed. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–IV. (“The Historical-Etymological Dictionary of the Hungarian Language”). Budapest: Akadémiai, 1967–1984. ISBN 9630537702. Vol. 1: A–Gy (1967), vol. 2: H–O (1970), vol. 3: Ö–Zs (1976), vol. 4: index (1984).
- 1 2 muzsikus in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete（《詞源詞典：匈牙利語單詞和詞綴的起源》），布達佩斯：水墨出版社（Tinta Könyvkiadó），2006, ISBN 9637094016. （參見其第二版。）
- ↑ muzsika in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár ISBN 9639374121
- ↑ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. ISBN 963 7094 20 2
延伸閱讀
- muzsikus in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.