匈牙利語

詞源

源頭不明。[1][2]

發音

  • 國際音標(幫助)[ˈtørveːɲ]
  • 音頻(檔案)
  • 斷字:tör‧vény
  • 韻部:-eːɲ

名詞

(複數)

  1. 規定
  2. 法律
  3. 條文,法條

變格

變格 (詞幹:-e-,元音和諧律:前不圓唇)
單數 複數
主格
賓格
與格
工具格
因果格
轉移格
到格
樣格-形式
樣格-情態
內格
頂格
接格
入格
上下格
向格
出格
上格
奪格

派生詞

複合詞

參見

參考資料

  1. Gerstner, Károly (ed.). Új magyar etimológiai szótár. (’New Etymological Dictionary of Hungarian’). Work in progress. Nyelvtudományi Intézet (Research Institute for Linguistics, Hungary). Two volumes: A–K, L–Zs.
  2. törvény in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016.  (參見其第二版。)

拓展閱讀

  • törvény in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.