參見:
英語
字源1
副詞
(不可比)
- 的視覺方言拼法。
- 1790, Noah Webster, A Collection of Essays and Fugitiv Writings, pages 340–341:
- The whole legiſlature likewize acts az a court for the trial of public delinquents.
- 1790, Noah Webster, A Collection of Essays and Fugitiv Writings, pages 340–341:
字源2
來自教會斯拉夫語 (azŭ)。
名詞
(不可數)
- 西里爾字母及格拉哥里字母 a 的名稱。
翻譯
延伸閱讀
在英語維基百科上的資料。維基百科 en
回文構詞
亞塞拜然語
西里尔字母 | ||
---|---|---|
波斯-阿拉伯字母 |
字源1
與古突厥語 [具體何詞?] (/az/, “少,一點”)同源。
發音
- 國際音標(幫助):[ɑz]
音頻 Module:Parameters第95行Lua错误:Parameter 1 should be a valid language or etymology language code; the value "巴庫" is not valid. See WT:LOL and WT:LOL/E.: noicon (檔案)
形容詞
- 少的
副詞
衍生詞
字源2
感嘆詞
- 對年輕女性的非正式招呼語。
- Az, nə qayırırsan?! ― 嘿,你在幹什麼?!
參見
- !
布列塔尼語
代名詞
- 你(賓格)
克里米亞韃靼語
字源
與古突厥語 [具體何詞?] (/az/, “少,一點”)同源。
形容詞
- 少的
同義字
加告茲語
字源
形容詞
- 少的
匈牙利語
字源
代詞和限定詞義可能派生自早期的a[1] + 代詞後綴-z,[2]前一元素來自原始烏拉爾語 或 (“那,另一個”)。[3]與莫克沙語 (omba, “其他”)、 (omboće, “第二”)、東馬里語 (umbal, “遠的”)[4][5] 烏得穆爾特語 (otyn, “那裡”)[6][7]、茲梁科米語 [script needed] (ata, “這裡”)、[script needed] (asi̮, “看這裡”)同源。[3]
發音
- 國際音標(幫助):[ˈɒz]
音頻: (檔案) - 韻部:-ɒz
冠詞
- 定冠詞(用於以元音開頭的詞彙) (自13–14世紀)
- az iskola ― the school(英語的學校)
衍生詞
代名詞
- 那 (自12世紀晚期)
語尾變化
az 的詞形變化 | ||
---|---|---|
單數 | 複數 | |
主格 | ||
賓格 | ||
與格 | ||
工具格 | ||
因果格 | ||
變格 | ||
終格 | ||
樣格-正式 | ||
樣格-情態 | — | — |
內格 | ||
頂格 | ||
接格 | ||
入格 | ||
上下格 | ||
向格 | ||
出格 | ||
上格 | ||
奪格 | ||
非定語 所有格 - 單數 |
||
非定語 所有格 - 複數 |
衍生詞
限定詞
使用註解
因為az(第1義)與定冠詞連用, (“是”)在“什麼/誰”語句中省略,就出現了一些混淆。比如“Az a ház”的意思可以是短語“那間房子”,也可以是完整句子“這就是那間房子”。同樣的混淆也出現於。
語尾變化
az 的詞形變化 | ||
---|---|---|
單數 | 複數 | |
主格 | ||
賓格 | ||
與格 | ||
工具格 | ||
因果格 | ||
變格 | ||
終格 | ||
樣格-正式 | ||
樣格-情態 | — | — |
內格 | ||
頂格 | ||
接格 | ||
入格 | ||
上下格 | ||
向格 | ||
出格 | ||
上格 | ||
奪格 | ||
非定語 所有格 - 單數 |
||
非定語 所有格 - 複數 |
來源
- 1 2 Gerstner, Károly (ed.). Új magyar etimológiai szótár. (’New Etymological Dictionary of Hungarian’). Work in progress. Nyelvtudományi Intézet (Research Institute for Linguistics, Hungary). Two volumes: A–K, L–Zs.
- 1 2 az in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete(《詞源詞典:匈牙利語單詞和詞綴的起源》),布達佩斯:水墨出版社(Tinta Könyvkiadó),2006, ISBN 9637094016. (參見其第二版。)
- 1 2 Entry #656 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Research Institute for Linguistics, Hungary. Internet Archive
- ↑ Mari–English dictionary
- ↑ Mari–Russian dictionary
- ↑ Estonian–Udmurt dictionary(參見愛沙尼亞語 (“那裡”))
- ↑ 芬蘭語維基詞典отын
延伸閱讀
- az in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)
- (代詞、限定詞): az in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- (定冠詞,“a”的另寫法): az in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
- (定冠詞): (3): a in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (匈牙利語解釋詞典). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
拉脫維亞語
介詞
(接屬格)
- (方言) 在……的後面;的另一種寫法
馬普切語
名詞
來源
- Wixaleyiñ: Mapucezugun-wigkazugun pici hemvlcijka (Wixaleyiñ: Small Mapudungun-Spanish dictionary), Beretta, Marta; Cañumil, Dario; Cañumil, Tulio, 2008.
葡萄牙語
名詞
m (複數)
蘇美語
羅馬化
塔雷什語
代名詞
(作格)
土耳其語
發音
- 國際音標(幫助):[ɑz]
字源1
來自鄂圖曼土耳其語 (az, “少”),來自原始突厥語 (“少,一點”)。與古突厥語 (az /āz/, “少,一點”),喀喇汗語 (āz, “少的,欠缺的”)同源。
限定詞
(比較級,最高級)
變格
az的表語形
現在時 | ||||
---|---|---|---|---|
肯定, 陳述 |
肯定, 疑問 |
否定, 陳述 |
否定, 疑問 | |
ben (第一人稱單數) | azım | az mıyım? | az değilim | az değil miyim? |
sen (第二人稱單數) | azsın | az mısın? | az değilsin | az değil misin? |
o (第三人稱單數) | az / azdır | az mı? | az değil | az değil mi? |
biz (第一人稱複數) | azız | az mıyız? | az değiliz | az değil miyiz? |
siz (第二人稱複數) | azsınız | az mısınız? | az değilsiniz | az değil misiniz? |
onlar (第三人稱複數) | az(lar) | az(lar) mı? | az değil(ler) | az değiller mi? |
過去式 | ||||
肯定, 陳述 |
肯定, 疑問 |
否定, 陳述 |
否定, 疑問 | |
ben (第一人稱單數) | azdım | az mıydım? | az değildim | az değil miydim? |
sen (第二人稱單數) | azdın | az mıydın? | az değildin | az değil miydin? |
o (第三人稱單數) | azdı | az mıydı? | az değildi | az değil miydi? |
biz (第一人稱複數) | azdık | az mıydık? | az değildik | az değil miydik? |
siz (第二人稱複數) | azdınız | az mıydınız? | az değildiniz | az değil miydiniz? |
onlar (第三人稱複數) | azdılar | az mıydılar? | az değildi(ler) / değillerdi | az değil miydiler? |
間接過去式 | ||||
肯定, 陳述 |
肯定, 疑問 |
否定, 陳述 |
否定, 疑問 | |
ben (第一人稱單數) | azmışım | az mıymışım? | az değilmişim | az değil miymişim? |
sen (第二人稱單數) | azmışsın | az mıymışsın? | az değilmişsin | az değil miymişsin? |
o (第三人稱單數) | azmış | az mıymış? | az değilmiş | az değil miymiş? |
biz (第一人稱複數) | azmışız | az mıymışız? | az değilmişiz | az değil miymişiz? |
siz (第二人稱複數) | azmışsınız | az mıymışsınız? | az değilmişsiniz | az değil miymişsiniz? |
onlar (第三人稱複數) | azmışlar | az mıymışlar? | az değilmiş(ler) / değillermiş | az değil miymişler? |
派生詞
副詞
反義字
字源2
動詞
This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.