давить

俄語

詞源

繼承自古東斯拉夫語 (daviti)，來自原始斯拉夫語，來自原始印歐語。

發音

國際音標^(幫助)：[dɐˈvʲitʲ]
音頻： (檔案)
音頻： (檔案)

動詞

(davítʹ) 非完

壓
да́вит
sneg dávit na krýšu
雪壓在屋頂
壓扁
擠，榨
дави́ть ― davítʹ jágody ― 榨莓果汁

дави́ть ― davítʹ limón ― 擠檸檬

дави́ть ― davítʹ vinográd ― 踩葡萄
壓制，扼殺
(口語) 殺害，毀滅
(口語) 加壓，施壓
да́вят,
na nevó dávjat, štóby on výstupil s zajavlénijem
他正迫於壓力而發表聲明

дави́ !
ne daví na menjá!
別對我發火！

屈折

дави́ть的變位（4c[④]類非完整體及物）

注意：有關分詞的變格，請參閱各自的詞條。副詞分詞無詞形變化。
非完整體
不定式	davítʹ
分詞	現在時	過去時
主動	davjáščij, dávjaščij	davívšij
被動	davímyj	dávlennyj
副詞	davjá	davív, davívši
	現在時	將來時
第一人稱單數 (я)	davljú	дави́ть búdu davítʹ
第二人稱單數 (ты)	dávišʹ	дави́ть búdešʹ davítʹ
第三人稱單數 (он/она́/оно́)	dávit	дави́ть búdet davítʹ
第一人稱複數 (мы)	dávim	дави́ть búdem davítʹ
第二人稱複數 (вы)	dávite	дави́ть búdete davítʹ
第三人稱複數 (они́)	dávjat	дави́ть búdut davítʹ
祈使語氣	單數	複數
	daví	davíte
過去時	單數	複數 (мы/вы/они́)
陽性 (я/ты/он)	davíl	davíli
陰性 (я/ты/она́)	davíla
中性 (оно́)	davílo

衍生詞

動詞

非完 (davítʹsja)
完 (vdavítʹ), 非完 (vdávlivatʹ)
完 (vdavítʹsja), 非完 (vdávlivatʹsja)
完 (výdavitʹ), 非完 (vydávlivatʹ)
完 (výdavitʹsja), 非完 (vydávlivatʹsja)
完 (dodavítʹ)
完 (zadavítʹ), 非完 (zadávlivatʹ)
完 (nadavítʹ), 非完 (nadávlivatʹ)
完 (otdavítʹ), 非完 (otdávlivatʹ)
完 (peredavítʹ)
完 (podavítʹ), 非完 (podavljátʹ)
完 (podavítʹsja)
非完 (podávlivatʹ)
完 (poddavítʹ), 非完 (poddávlivatʹ)
完 (pridavítʹ), 非完 (pridávlivatʹ)
完 (prodavítʹ), 非完 (prodávlivatʹ)
完 (prodavítʹsja), 非完 (prodávlivatʹsja)
完 (razdavítʹ), 非完 (razdávlivatʹ)
完 (sdavítʹ), 非完 (sdávlivatʹ)
完 (udavítʹ), 非完 (udávlivatʹ)
完 (udavítʹsja)

相關詞

(dávka)、 (davlénije)、 (vdavlenije)、 (vdavlivanije)、 (vydavlivanije)、 (podavlénije)、 (sdavlivanije)、 (udáv)、 (udávka)、 (udavlennik)
(davilʹnyj)、 (dávlennyj)、 (otdavlennyj)、 (razdávlennyj)、 (sdávlennyj)

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.