нула

參見：

保加利亚语

**保加利亞語數字 ^(編)**
		0
基數詞： (núla) 序數詞： (núlev)

发音

國際音標^(幫助)：[noɫɐ]

名词

• (núla) f

零

变格

ну́ла 的變格

	單數	複數
不定	núla	núli
定	núlata	núlite

数词

• (núla)

零

同類詞彙

保加利亞語基數詞

			不定				定指
			陽性		陰性	中性	陽性		陰性	中性
			人稱	非人稱	陰性	中性	人稱	非人稱	陰性	中性
1	單數	主格	(edín)		(edná)	(ednó)	(edínijat)		(ednáta)	(ednóto)
		賓格	(ednogó)				(edínija)
		與格	(ednomú)				(edínija)
	複數	—	(ední)				(edníte)
2	—		(dváma)	(dva)	(dve)		(dvámata)	(dváta)	(dvéte)
3	—		(tríma)	(tri)			(trímata)	(tríte)
4	—		(četiríma)	(čétiri)			(četirímata)	(četirité)
5	—		(petíma)	(pet)			(petímata)	(petté)
6	—		(šestíma)	(šest)			(šestímata)	(šestté)
7	—		(sédem)				(sedemté)
8	—		(ósem)				(osemté)
9	—		(dévet)				(devetté)
10	—		(déset)				(desetté)
11	—		(edinádeset) ( (edinájset))				(edinadesetté) ( (edinajsetté))
12	—		(dvanádeset) ( (dvanájset))				(dvanadesetté) ( (dvanajsetté))
13	—		(trinádeset) ( (trinájset))				(trinadesetté) ( (trinajsetté))
14	—		(četirinádeset) ( (četirinájset))				(četirinadesetté) ( (četirinajsetté))
15	—		(petnádeset) ( (petnájset))				(petnadesetté) ( (petnajsetté))
16	—		(šestnádeset) ( (šestnájset))				(šestnadesetté) ( (šestnajsetté))
17	—		(sedemnádeset) ( (sedemnájset))				(sedemnadesetté) ( (sedemnajsetté))
18	—		(osemnádeset) ( (osemnájset))				(osemnadesetté) ( (osemnajsetté))
19	—		(devetnádeset) ( (devetnájset))				(devetnadesetté) ( (devetnajsetté))
20	—		(dvádeset) ( (dvájset))				(dvadesetté) ( (dvajsetté))
30	—		(trídeset) ( (tríjset))				(tridesetté) ( (trijsetté))
40	—		(četírideset) ( (četíreset))				(četiridesetté) ( (četiresetté))
50	—		(petdesét)				(petdesetté)
60	—		(šestdesét) ( (šejsét))				(šestdesetté) ( (šejsetté))
70	—		(sedemdesét)				(sedemdesetté)
80	—		(osemdesét)				(osemdesetté)
90	—		(devetdesét)				(devetdesetté)
100	—		(sto)				(stoté)
200	—		(dvésta) ( (dvéste))				(dvéstata) ( (dvesteté))
300	—		(trísta)				(trístata)
400	—		(čétiristotin)				(četiristotinté)
500	—		(pétstotin)				(petstotinté)
600	—		(šéststotin)				(šeststotinté)
700	—		(sédemstotin)				(sedemstotinté)
800	—		(ósemstotin)				(osemstotinté)
900	—		(dévetstotin)				(devetstotinté)
1000	—		(hiljáda); (híljada) + noun				(hiljádata); (híljadata) + noun
2000	—		(dve híljadi)				(dvéte híljadi)
3000	—		(tri híljadi)				(tríte híljadi)
4000	—		(čétiri híljadi)				(četirité híljadi)
5000	—		(pet híljadi)				(petté híljadi)
6000	—		(šest híljadi)				(šestté híljadi)
7000	—		(sédem híljadi)				(sedemté híljadi)
8000	—		(ósem híljadi)				(osemté híljadi)
9000	—		(dévet híljadi)				(devetté híljadi)
10000	—		(déset híljadi)				(desetté híljadi)

马其顿语

发音

國際音標^(幫助)：[ˈnuɫa]
音频： (檔案)

名词

• (nula) f (複數)

零
(口語) 輸家

变格

нула 的變格

	單數	複數
不定
定指（遠近未知）
定指（近指）
定指（遠指）
呼格

数词

• (nula)

零

卢森尼亚语

**盧森尼亞語基數詞**
	0
序數詞： (nulóvŷj)

词源

借自德語 (“零”)，源自早期，源自意大利語，最终源自拉丁語 (“沒有一個”)。與烏克蘭語 (nulʹ)、俄語 (nolʹ)、 (nulʹ)等同源。

数词

(núla) f

零 (0)
近義詞： (zero) (罕用, 蘭科)

同類詞彙

0 - 99的基數詞

	–0	–1	–2	–3	–4	–5	–6	–7	–8	–9
0–	(núla) / (zero)	(jedén)	(dva)	(try)	(četŷ́ry) / (štŷ́ry)	(pjatʹ)	(šistʹ)	(sjim)	(vúsjam)	(dévjatʹ)
1–	(désjatʹ)	(jedenádcjatʹ)	(dvanádcjatʹ)	(trynádcjatʹ)	(četŷrynádcjatʹ) / (štŷrynádcjatʹ)	(pjatnádcjatʹ)	(šistnádcjatʹ)	(sjimnádcjatʹ)	(vusjamnádcjatʹ)	(devjatnádcjatʹ)
2–	(dvádcjatʹ)	(dvádcjatʹ jedén)	(dvádcjatʹ dva)	(dvádcjatʹ try)	(dvádcjatʹ četŷ́ry)	(dvádcjatʹ pjatʹ)	(dvádcjatʹ šistʹ)	(dvádcjatʹ sjim)	(dvádcjatʹ vúsjam)	(dvádcjatʹ dévjatʹ)
3–	(trýdcjatʹ)	(trýdcjatʹ jedén)	(trýdcjatʹ dva)	(trýdcjatʹ try)	(trýdcjatʹ četŷ́ry)	(trýdcjatʹ pjatʹ)	(trýdcjatʹ šistʹ)	(trýdcjatʹ sjim)	(trýdcjatʹ vúsjam)	(trýdcjatʹ dévjatʹ)
4–	(sórok) / (štŷrýdcjatʹ)	(sórok jedén) / (štŷrýdcjatʹ jedén)	(sórok dva) / (štŷrýdcjatʹ dva)	(sórok try) / (štŷrýdcjatʹ try)	(sórok četŷ́ry) / (štŷrýdcjatʹ štŷ́ry)	(sórok pjatʹ) / (štŷrýdcjatʹ pjatʹ)	(sórok šistʹ) / (štŷrýdcjatʹ šistʹ)	(sórok sjim) / (štŷrýdcjatʹ sjim)	(sórok vúsjam) / (štŷrýdcjatʹ vúsjam)	(sórok dévjatʹ) / (štŷrýdcjatʹ dévjatʹ)
5–	(pjatʹdesjátʹ)	(pjatʹdesjátʹ jedén)	(pjatʹdesjátʹ dva)	(pjatʹdesjátʹ try)	(pjatʹdesjátʹ četŷ́ry)	(pjatʹdesjátʹ pjatʹ)	(pjatʹdesjátʹ šistʹ)	(pjatʹdesjátʹ sjim)	(pjatʹdesjátʹ vúsjam)	(pjatʹdesjátʹ dévjatʹ)
6–	(šistʹdesjátʹ)	(šistʹdesjátʹ jedén)	(šistʹdesjátʹ dva)	(šistʹdesjátʹ try)	(šistʹdesjátʹ četŷ́ry)	(šistʹdesjátʹ pjatʹ)	(šistʹdesjátʹ šistʹ)	(šistʹdesjátʹ sjim)	(šistʹdesjátʹ vúsjam)	(šistʹdesjátʹ dévjatʹ)
7–	(sjimdesjátʹ)	(sjimdesjátʹ jedén)	(sjimdesjátʹ dva)	(sjimdesjátʹ try)	(sjimdesjátʹ četŷ́ry)	(sjimdesjátʹ pjatʹ)	(sjimdesjátʹ šistʹ)	(sjimdesjátʹ sjim)	(sjimdesjátʹ vúsjam)	(sjimdesjátʹ dévjatʹ)
8–	(vusjamdesjátʹ)	(vusjamdesjátʹ jedén)	(vusjamdesjátʹ dva)	(vusjamdesjátʹ try)	(vusjamdesjátʹ četŷ́ry)	(vusjamdesjátʹ pjatʹ)	(vusjamdesjátʹ šistʹ)	(vusjamdesjátʹ sjim)	(vusjamdesjátʹ vúsjam)	(vusjamdesjátʹ dévjatʹ)
9–	(devjatʹdesjátʹ)	(devjatʹdesjátʹ jedén)	(devjatʹdesjátʹ dva)	(devjatʹdesjátʹ try)	(devjatʹdesjátʹ četŷ́ry)	(devjatʹdesjátʹ pjatʹ)	(devjatʹdesjátʹ šistʹ)	(devjatʹdesjátʹ sjim)	(devjatʹdesjátʹ vúsjam)	(devjatʹdesjátʹ dévjatʹ)

延伸阅读

Kercha, Ihor (2012), “ну́ла”, Словник русько-русинськый: у 2 т. [Russian-Rusyn Dictionary: in 2 vols] (Russian, Rusyn), 卷1: А – Н, Uzhhorod: PoliPrint, ISBN 978-966-2595-26-0, 页576

塞尔维亚-克罗地亚语

**塞爾維亞-克羅地亞語基數詞**
	0

发音

國際音標^(幫助)：/nûla/

名词

f (拉丁字母拼寫)

零 (0)

变格

нула

	单数	复数
主格	нула	нуле
属格	нуле	нула
与格	нули	нулама
宾格	нулу	нуле
呼格	нуло	нуле
位格	нули	нулама
工具格	нулом	нулама

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.