два

白俄羅斯語

**白俄羅斯語數字 ^(編)**

	2
基數詞： (dva) 序數詞： (druhí)

詞源

繼承自原始斯拉夫語。

發音

國際音標^(幫助)：[dva]

數詞

(dva) m 或 n (陰性)

二 (2)

使用說明

два和дзве，在使用主格和賓格形式時（包括複合數詞，如22、32、42、102等），都支配名詞的屬格。

變格

два 的變格

		複數
		陽性/中性	陰性
主格		dva	dzvje
屬格		dvux	dzvjux
與格		dvum	dzvjum
賓格	有生	dvux	dzvje
賓格	無生	dva	dzvje
工具格		dvumá	dzvjumá
方位格		dvux	dzvjux

同類詞彙

0 - 99的基數詞

	—0	—1	—2	—3	—4	—5	—6	—7	—8	—9
0—	(nulʹ)	(adzín)	(dva)	(try)	(čatýry)	(pjacʹ)	(šescʹ)	(sjem)	(vósjem)	(dzjévjacʹ)
1—	(dzjésjacʹ)	(adzináccacʹ)	(dvanáccacʹ)	(trynáccacʹ)	(čatyrnáccacʹ)	(pjatnáccacʹ)	(šasnáccacʹ)	(sjamnáccacʹ)	(vasjamnáccacʹ)	(dzjevjatnáccacʹ)
2—	(dváccacʹ)	(dváccacʹ adzín)	(dváccacʹ dva)	(dváccacʹ try)	(dváccacʹ čatýry)	(dváccacʹ pjacʹ)	(dváccacʹ šescʹ)	(dváccacʹ sjem)	(dváccacʹ vósjem)	(dváccacʹ dzjévjacʹ)
3—	(trýccacʹ)	(trýccacʹ adzín)	(trýccacʹ dva)	(trýccacʹ try)	(trýccacʹ čatýry)	(trýccacʹ pjacʹ)	(trýccacʹ šescʹ)	(trýccacʹ sjem)	(trýccacʹ vósjem)	(trýccacʹ dzjévjacʹ)
4—	(sórak)	(sórak adzín)	(sórak dva)	(sórak try)	(sórak čatýry)	(sórak pjacʹ)	(sórak šescʹ)	(sórak sjem)	(sórak vósjem)	(sórak dzjévjacʹ)
5—	(pjacʹdzjesját)	(pjacʹdzjesját adzín)	(pjacʹdzjesját dva)	(pjacʹdzjesját try)	(pjacʹdzjesját čatýry)	(pjacʹdzjesját pjacʹ)	(pjacʹdzjesját šescʹ)	(pjacʹdzjesját sjem)	(pjacʹdzjesját vósjem)	(pjacʹdzjesját dzjévjacʹ)
6—	(šéscʹdzjesjat)	(šéscʹdzjesjat adzín)	(šéscʹdzjesjat dva)	(šéscʹdzjesjat try)	(šéscʹdzjesjat čatýry)	(šéscʹdzjesjat pjacʹ)	(šéscʹdzjesjat šescʹ)	(šéscʹdzjesjat sjem)	(šéscʹdzjesjat vósjem)	(šéscʹdzjesjat dzjévjacʹ)
7—	(sjémdzjesjat)	(sjémdzjesjat adzín)	(sjémdzjesjat dva)	(sjémdzjesjat try)	(sjémdzjesjat čatýry)	(sjémdzjesjat pjacʹ)	(sjémdzjesjat šescʹ)	(sjémdzjesjat sjem)	(sjémdzjesjat vósjem)	(sjémdzjesjat dzjévjacʹ)
8—	(vósjemdzjesjat)	(vósjemdzjesjat adzín)	(vósjemdzjesjat dva)	(vósjemdzjesjat try)	(vósjemdzjesjat čatýry)	(vósjemdzjesjat pjacʹ)	(vósjemdzjesjat šescʹ)	(vósjemdzjesjat sjem)	(vósjemdzjesjat vósjem)	(vósjemdzjesjat dzjévjacʹ)
9—	(dzjevjanósta)	(dzjevjanósta adzín)	(dzjevjanósta dva)	(dzjevjanósta try)	(dzjevjanósta čatýry)	(dzjevjanósta pjacʹ)	(dzjevjanósta šescʹ)	(dzjevjanósta sjem)	(dzjevjanósta vósjem)	(dzjevjanósta dzjévjacʹ)

保加利亞語

**保加利亞語數字 ^(編)**
	20^,
	2
基數詞： (dva) 序數詞： (vtóri)

詞源

繼承自原始斯拉夫語 .

發音

國際音標^(幫助)：[dva]
音頻： (檔案)

數詞

• (dva) (陰性/中性)

二

變格

два的變格

	陽性	陰性/ 中性
不定	dva	dve
定	dváta	dvéte

同類詞彙

保加利亞語基數詞

			不定				定指
			陽性		陰性	中性	陽性		陰性	中性
			人稱	非人稱	陰性	中性	人稱	非人稱	陰性	中性
1	單數	主格	(edín)		(edná)	(ednó)	(edínijat)		(ednáta)	(ednóto)
		賓格	(ednogó)				(edínija)
		與格	(ednomú)				(edínija)
	複數	—	(ední)				(edníte)
2	—		(dváma)	(dva)	(dve)		(dvámata)	(dváta)	(dvéte)
3	—		(tríma)	(tri)			(trímata)	(tríte)
4	—		(četiríma)	(čétiri)			(četirímata)	(četirité)
5	—		(petíma)	(pet)			(petímata)	(petté)
6	—		(šestíma)	(šest)			(šestímata)	(šestté)
7	—		(sédem)				(sedemté)
8	—		(ósem)				(osemté)
9	—		(dévet)				(devetté)
10	—		(déset)				(desetté)
11	—		(edinádeset) ( (edinájset))				(edinadesetté) ( (edinajsetté))
12	—		(dvanádeset) ( (dvanájset))				(dvanadesetté) ( (dvanajsetté))
13	—		(trinádeset) ( (trinájset))				(trinadesetté) ( (trinajsetté))
14	—		(četirinádeset) ( (četirinájset))				(četirinadesetté) ( (četirinajsetté))
15	—		(petnádeset) ( (petnájset))				(petnadesetté) ( (petnajsetté))
16	—		(šestnádeset) ( (šestnájset))				(šestnadesetté) ( (šestnajsetté))
17	—		(sedemnádeset) ( (sedemnájset))				(sedemnadesetté) ( (sedemnajsetté))
18	—		(osemnádeset) ( (osemnájset))				(osemnadesetté) ( (osemnajsetté))
19	—		(devetnádeset) ( (devetnájset))				(devetnadesetté) ( (devetnajsetté))
20	—		(dvádeset) ( (dvájset))				(dvadesetté) ( (dvajsetté))
30	—		(trídeset) ( (tríjset))				(tridesetté) ( (trijsetté))
40	—		(četírideset) ( (četíreset))				(četiridesetté) ( (četiresetté))
50	—		(petdesét)				(petdesetté)
60	—		(šestdesét) ( (šejsét))				(šestdesetté) ( (šejsetté))
70	—		(sedemdesét)				(sedemdesetté)
80	—		(osemdesét)				(osemdesetté)
90	—		(devetdesét)				(devetdesetté)
100	—		(sto)				(stoté)
200	—		(dvésta) ( (dvéste))				(dvéstata) ( (dvesteté))
300	—		(trísta)				(trístata)
400	—		(čétiristotin)				(četiristotinté)
500	—		(pétstotin)				(petstotinté)
600	—		(šéststotin)				(šeststotinté)
700	—		(sédemstotin)				(sedemstotinté)
800	—		(ósemstotin)				(osemstotinté)
900	—		(dévetstotin)				(devetstotinté)
1000	—		(hiljáda); (híljada) + noun				(hiljádata); (híljadata) + noun
2000	—		(dve híljadi)				(dvéte híljadi)
3000	—		(tri híljadi)				(tríte híljadi)
4000	—		(čétiri híljadi)				(četirité híljadi)
5000	—		(pet híljadi)				(petté híljadi)
6000	—		(šest híljadi)				(šestté híljadi)
7000	—		(sédem híljadi)				(sedemté híljadi)
8000	—		(ósem híljadi)				(osemté híljadi)
9000	—		(dévet híljadi)				(devetté híljadi)
10000	—		(déset híljadi)				(desetté híljadi)

來源

два in Rečnik na bǎlgarskija ezik (Institut za bǎlgarski ezik)
два in Rečnik na bǎlgarskija ezik (Čitanka.Info)

馬其頓語

**馬其頓語數字 ^(編)**

	2
基數詞： (dva) 序數詞： (vtor) 副數詞： (dvapati) 乘數： (dvoen), (dvokraten) Multiplier verb： (udvoi), (udvojuva) 集合數詞： (dvajca) 分數： (polovina)

詞源

繼承自原始斯拉夫語。

發音

國際音標^(幫助)：[dva]
音頻： (檔案)

數詞

• (dva)

二

變格

два的變格

	陽性	陰性	中性
不定
確定（遠近未知）
確定（近指）
確定（遠指）

古盧森尼亞語

**古盧森尼亞語數字 ^(編)**
	20^,
	2
基數詞： (dva) 序數詞： (druhij), (vtoryj)

詞源

繼承自古東斯拉夫語 (dva)、 (dŭva)，來自原始斯拉夫語，來自原始波羅的-斯拉夫語，來自原始印歐語。與俄語 (dva)同源。

數詞

(dva) m 或 n (陰性)

二（2）
近義詞： (2)

派生詞

白俄羅斯語: (dva)
盧森尼亞語: (dva)
烏克蘭語: (dva)

延伸閱讀

Tymchenko, E. K., editor (1932), “”, Історичний словник українського язика [Historical Dictionary of the Ukrainian Language] (烏克蘭語), 卷1: (), Kharkiv, Kyiv: Ukrainian Soviet Encyclopedia, 页673
Hrynchyshyn, D. H., editor (1977), “”, Словник староукраїнської мови XIV–XV ст. [Dictionary of the Old Ukrainian Language: 14–15th cent.] (烏克蘭語), 卷1: , Kyiv: Naukova Dumka, 页286
Hrynchyshyn, D. H., editor (2000), “”, Словник української мови XVI – I пол. XVII ст. [Dictionary of the Ukrainian Language: 16th – 1st half of 17th cent.] (烏克蘭語), Lviv: KIUS, ISBN 966-02-1728-5, 页193
Zhuraŭski, A. I., Bulyka, A. M., editors (1986), “”, Гістарычны слоўнік беларускай мовы [Historical Dictionary of the Belarusian Language] (白俄羅斯語), Minsk: Navuka i technika, 页272

俄語

**俄語數字 ^(編)**

	2
基數詞： (dva) 序數詞： (vtorój) 序數縮寫： (2-ój) 副數詞： (dváždy) 乘數： (dvojnój), (dvojákij), (dvukrátnyj) 集合數詞： (dvóje), (óba) 分數： (polovína)

詞源

繼承自原始斯拉夫語。

發音

音頻： (檔案)
國際音標^(幫助)：[dva]

數詞

(dva) m 或 n (陰性)

二 (2)
（學校成績）五分中得兩分；丁等；D級
近義詞： (dvójka)、 (dvoják)、 (neudovletvorítelʹno)、 (néud)、 (dva bálla)、 (pára)

使用注意

два 和 две ，在使用主格和賓格形式時（包括複合數詞，如22、32、42、102等），都支配名詞的屬格。

два ― dva málʹčika ― 兩個男孩
две ― dve knígi ― 兩本書
два ― pjatʹdesját dva málʹčika ― 五十二個男孩

本詞使用主格形式時，所加的所有名詞都用屬格單數形式；而使用賓格形式時，有生名詞用屬格複數形式，無生名詞保持屬格單數形式。

Две , два , две два .
Dve sobáki, dva kotá, dve knígi i dva žurnála svalílisʹ so stolá.
兩條狗、兩隻貓、兩本書和兩本雜誌從桌子上掉了下來。
（“два” 讓所有名詞都從主格變為屬格單數形式）
двух , двух , две два .
Ja vížu dvux sobák, dvux kotóv, dve knígi i dva žurnála.
我看見兩條狗、兩隻貓、兩本書和兩本雜誌。
（動詞“вижу”支配賓格，所以這裡的狗和貓都變為屬格複數形式）
два двух .
Ja skačál dva redaktora i priglasíl na obéd dvux redaktorov.
我下載了兩個編輯器，並邀請兩位編輯者共進午餐。
два , двух .
Zazemlív dva provodniká, eléktrik spas dvux provodnikóv.
电工将两个导体接地，保护了两位列车员。

使用屬格單數形式的原因在於古俄語中的 два 支配雙數，而古舊主格雙數形式與陽性屬格單數形式相同。現代俄語的雙數已消亡，被重新分析為屬格單數。這種現象亦擴展至 (tri) 和 (četýre)，並類比到陰性名詞上。
如果屬格單數形式的名詞跟在 два 或 две 後面，插在兩者之間的形容詞或形容詞性分詞要使用屬格複數或主格複數形式。
- 如果 два 使用主格形式，而名詞又是陰性的，則形容詞使用主格複數形式。

Тут две , два , две два .
Tut dve bolʹšije sobáki, dva bolʹšix kotá, dve bolʹšije knígi i dva bolʹšix stolá.
這裡有兩條大狗、兩隻大貓、兩本大書和兩個大桌子。

- 如果 два 使用賓格形式，而名詞又是陰性無生的，則形容詞使用賓格複數形式（與主格複數形式相同）。

двух , двух , две два .
Ja vížu dvux bolʹšix sobák, dvux bolʹšix kotóv, dve bolʹšije knígi i dva bolʹšix stolá.
我看到兩條大狗、兩隻大貓、兩本大書和兩個大桌子。

- 換一種角度來看：

主格陰性：две + 主格複數形容詞 + 屬格單數名詞
主格陽性：два + 屬格複數形容詞 + 屬格單數名詞
主格和賓格以外的語法格（屬格、與格、工具格、前置格），則形容詞使用複數形式，與名詞的數和格對應。
賓格有生與屬格相同，賓格無生和主格相同。

(tri)和 (četýre)亦遵循上述原則。

變格

два的變格

		陽性/中性	陰性
主格		dva	dve
屬格		dvux
與格		dvum
賓格	動物	dvux
賓格	非動物	dva	dve
工具格		dvumjá
前置格		dvux

同類詞彙

俄語基數詞（0到99）

	—0	—1	—2	—3	—4	—5	—6	—7	—8	—9
0—	(nolʹ), (nulʹ)	(odín)	(dva)	(tri)	(četýre)	(pjatʹ)	(šestʹ)	(semʹ)	(vósemʹ)	(dévjatʹ)
1—	(désjatʹ)	(odínnadcatʹ)	(dvenádcatʹ)	(trinádcatʹ)	(četýrnadcatʹ)	(pjatnádcatʹ)	(šestnádcatʹ)	(semnádcatʹ)	(vosemnádcatʹ)	(devjatnádcatʹ)
2—	(dvádcatʹ)	(dvádcatʹ odín)	(dvádcatʹ dva)	(dvádcatʹ tri)	(dvádcatʹ četýre)	(dvádcatʹ pjatʹ)	(dvádcatʹ šestʹ) ‎	(dvádcatʹ semʹ)	(dvádcatʹ vósemʹ)	(dvádcatʹ dévjatʹ)
3—	(trídcatʹ) ‎	(trídcatʹ odín)	(trídcatʹ dva)	(trídcatʹ tri) ‎	(trídcatʹ četýre) ‎	(trídcatʹ pjatʹ)‎ ‎	(trídcatʹ šestʹ) ‎	(trídcatʹ semʹ)	(trídcatʹ vósemʹ) ‎	(trídcatʹ dévjatʹ)
4—	(sórok) ‎	(sórok odín) ‎	‎ (sórok dva) ‎	(sórok tri) ‎	(sórok četýre) ‎	(sórok pjatʹ) ‎	‎ (sórok šestʹ) ‎	(sórok semʹ) ‎	‎ (sórok vósemʹ) ‎	(sórok dévjatʹ)
5—	(pjatʹdesját) ‎	(pjatʹdesját odín) ‎	‎ (pjatʹdesját dva) ‎	(pjatʹdesját tri) ‎	(pjatʹdesját četýre) ‎	(pjatʹdesját pjatʹ) ‎	‎ (pjatʹdesját šestʹ) ‎	(pjatʹdesját semʹ) ‎	‎ (pjatʹdesját vósemʹ) ‎	(pjatʹdesját dévjatʹ)
6—	(šestʹdesját)	(šestʹdesját odín)	(šestʹdesját dva)	(šestʹdesját tri)	(šestʹdesját četýre)	(šestʹdesját pjatʹ)	(šestʹdesját šestʹ)	(šestʹdesját semʹ)	(šestʹdesját vósemʹ)	(šestʹdesját dévjatʹ)
7—	(sémʹdesjat)	(sémʹdesjat odín)	(sémʹdesjat dva)	(sémʹdesjat tri)	(sémʹdesjat četýre)	(sémʹdesjat pjatʹ)	(sémʹdesjat šestʹ)	(sémʹdesjat semʹ)	(sémʹdesjat vósemʹ)	(sémʹdesjat dévjatʹ)
8—	(vósemʹdesjat)	(vósemʹdesjat odín)	(vósemʹdesjat dva)	(vósemʹdesjat tri)	(vósemʹdesjat četýre)	(vósemʹdesjat pjatʹ)	(vósemʹdesjat šestʹ)	(vósemʹdesjat semʹ)	(vósemʹdesjat vósemʹ)	(vósemʹdesjat dévjatʹ)
9—	(devjanósto)	(devjanósto odín)	(devjanósto dva)	(devjanósto tri)	(devjanósto četýre)	(devjanósto pjatʹ)	(devjanósto šestʹ)	(devjanósto semʹ)	(devjanósto vósemʹ)	(devjanósto dévjatʹ)

100以後的基數詞

100： (sto)
10³： (tysjača)
10⁴： (desjatʹ tysjač)
10⁶： (million)
10⁹： (milliard)
10¹²： (trillion)
10¹⁵： (kvadrillion)
10¹⁸： (kvintillion)
10²¹： (sekstillion)
10²⁴： (septillion)
10²⁷： (oktillion)
10³⁰： (nonillion)
10³³： (decillion)
10³⁶： (undecillion)
10³⁹： (dodecillion)
10⁴²： (tredecillion)
10⁴⁵： (kvattuordecillion)
10⁴⁸： (kvindecillion)
10⁵¹： (seksdecillion)
10⁵⁴： (septemdecillion)
10⁵⁷： (oktodecillion)
10⁶⁰： (novemdecillion)
10⁶³： (vigintillion)

…

10⁹³： (trigintillion)
10¹⁰⁰： (gugol)
10¹²³： (kvadragintillion)
10¹⁵³： (kvinkvagintillion)
10¹⁸³： (seksagintillion)
10²¹³： (septuagintillion)
10²⁴³： (oktogintillion)
10²⁷³： (nonagintillion)
10³⁰³： (centillion)
10³⁰⁰³： (milleillion)

…

衍生詞

(vdvóje)
(vdvojóm)
(vdvojné)
(vo-vtorýx)
(dvóje)
(óba)
(pára)
(dvuxmilliónnyj) (1/2,000,000)
(dvuxtýsjačnyj) (1/2000)
(dvuxsótyj) (1/200)
(polovína) (½)
(poltorá) (1½)
(dvenádcatʹ) (12)
(dvádcatʹ) (20)
(dvésti) (200)

盧森尼亞語

**盧森尼亞語基數詞**
	2
序數詞： (drúhŷj)

詞源

繼承自古烏克蘭語 (dva)，來自古東斯拉夫語 (dva)、 (dŭva)，來自原始斯拉夫語 (“二”)。與烏克蘭語 (dva)、波蘭語同源。

發音

國際音標^(幫助)：/dʋa/

數詞

(dva)

二 (2)

同類詞彙

0 - 99的基數詞

	–0	–1	–2	–3	–4	–5	–6	–7	–8	–9
0–	(núla) / (zero)	(jedén)	(dva)	(try)	(četŷ́ry) / (štŷ́ry)	(pjatʹ)	(šistʹ)	(sjim)	(vúsjam)	(dévjatʹ)
1–	(désjatʹ)	(jedenádcjatʹ)	(dvanádcjatʹ)	(trynádcjatʹ)	(četŷrynádcjatʹ) / (štŷrynádcjatʹ)	(pjatnádcjatʹ)	(šistnádcjatʹ)	(sjimnádcjatʹ)	(vusjamnádcjatʹ)	(devjatnádcjatʹ)
2–	(dvádcjatʹ)	(dvádcjatʹ jedén)	(dvádcjatʹ dva)	(dvádcjatʹ try)	(dvádcjatʹ četŷ́ry)	(dvádcjatʹ pjatʹ)	(dvádcjatʹ šistʹ)	(dvádcjatʹ sjim)	(dvádcjatʹ vúsjam)	(dvádcjatʹ dévjatʹ)
3–	(trýdcjatʹ)	(trýdcjatʹ jedén)	(trýdcjatʹ dva)	(trýdcjatʹ try)	(trýdcjatʹ četŷ́ry)	(trýdcjatʹ pjatʹ)	(trýdcjatʹ šistʹ)	(trýdcjatʹ sjim)	(trýdcjatʹ vúsjam)	(trýdcjatʹ dévjatʹ)
4–	(sórok) / (štŷrýdcjatʹ)	(sórok jedén) / (štŷrýdcjatʹ jedén)	(sórok dva) / (štŷrýdcjatʹ dva)	(sórok try) / (štŷrýdcjatʹ try)	(sórok četŷ́ry) / (štŷrýdcjatʹ štŷ́ry)	(sórok pjatʹ) / (štŷrýdcjatʹ pjatʹ)	(sórok šistʹ) / (štŷrýdcjatʹ šistʹ)	(sórok sjim) / (štŷrýdcjatʹ sjim)	(sórok vúsjam) / (štŷrýdcjatʹ vúsjam)	(sórok dévjatʹ) / (štŷrýdcjatʹ dévjatʹ)
5–	(pjatʹdesjátʹ)	(pjatʹdesjátʹ jedén)	(pjatʹdesjátʹ dva)	(pjatʹdesjátʹ try)	(pjatʹdesjátʹ četŷ́ry)	(pjatʹdesjátʹ pjatʹ)	(pjatʹdesjátʹ šistʹ)	(pjatʹdesjátʹ sjim)	(pjatʹdesjátʹ vúsjam)	(pjatʹdesjátʹ dévjatʹ)
6–	(šistʹdesjátʹ)	(šistʹdesjátʹ jedén)	(šistʹdesjátʹ dva)	(šistʹdesjátʹ try)	(šistʹdesjátʹ četŷ́ry)	(šistʹdesjátʹ pjatʹ)	(šistʹdesjátʹ šistʹ)	(šistʹdesjátʹ sjim)	(šistʹdesjátʹ vúsjam)	(šistʹdesjátʹ dévjatʹ)
7–	(sjimdesjátʹ)	(sjimdesjátʹ jedén)	(sjimdesjátʹ dva)	(sjimdesjátʹ try)	(sjimdesjátʹ četŷ́ry)	(sjimdesjátʹ pjatʹ)	(sjimdesjátʹ šistʹ)	(sjimdesjátʹ sjim)	(sjimdesjátʹ vúsjam)	(sjimdesjátʹ dévjatʹ)
8–	(vusjamdesjátʹ)	(vusjamdesjátʹ jedén)	(vusjamdesjátʹ dva)	(vusjamdesjátʹ try)	(vusjamdesjátʹ četŷ́ry)	(vusjamdesjátʹ pjatʹ)	(vusjamdesjátʹ šistʹ)	(vusjamdesjátʹ sjim)	(vusjamdesjátʹ vúsjam)	(vusjamdesjátʹ dévjatʹ)
9–	(devjatʹdesjátʹ)	(devjatʹdesjátʹ jedén)	(devjatʹdesjátʹ dva)	(devjatʹdesjátʹ try)	(devjatʹdesjátʹ četŷ́ry)	(devjatʹdesjátʹ pjatʹ)	(devjatʹdesjátʹ šistʹ)	(devjatʹdesjátʹ sjim)	(devjatʹdesjátʹ vúsjam)	(devjatʹdesjátʹ dévjatʹ)

延伸閱讀

Kercha, Ihor (2012), “два”, Словник русько-русинськый: у 2 т. [Russian-Rusyn Dictionary: in 2 vols] (Russian, Rusyn), 卷1: А – Н, Uzhhorod: PoliPrint, ISBN 978-966-2595-26-0, 页214
Horoszczak, Jarosław (1993), “два”, Перший лемківско-польскій словник [First Lemko-Polish Dictionary] (波蘭語), Legnica: Stovaryshynia Lemkiv

塞爾維亞-克羅地亞語

**塞爾維亞-克羅地亞語基數詞**
	2
序數詞：

詞源

繼承自原始斯拉夫語，來自原始波羅的-斯拉夫語，來自原始印歐語。

發音

國際音標^(幫助)：/dʋâː/
音頻： (檔案)

數詞

(拉丁字母拼寫)

二 (2)

變格

два的變格

	m & n	f *
主格		,
屬格
與格		,
賓格		,
呼格		,
方位格		,
工具格		,
* 陰性形式分別列出耶卡方言（Ijekavian）和易卡方言（Ekavian）兩種寫法。

烏克蘭語

**烏克蘭語數字 ^(編)**

	2
基數詞： (dva) 序數詞： (druhyj) 集合數詞： (dvóje)

詞源

繼承自原始斯拉夫語。

發音

國際音標^(幫助)：[dʋa]
音頻： (檔案)

數詞

(dva) m 或 n、 f (dvi)

二 (2)

變格

два的變格

		陽性	中性	陰性	複數
主格		—	—	—	—
屬格		—		—	dvox
與格		—		—	dvom
賓格	有生	—	—	—	dvox
賓格	無生	—	—	—	—
工具格		—		—	dvomá
方位格		—		—	dvox

同類詞彙

0 - 99的基數詞

	—0	—1	—2	—3	—4	—5	—6	—7	—8	—9
0—	(nulʹ)	(odýn)	(dva)	(try)	(čotýry)	(pʺjatʹ)	(šistʹ)	(sim)	(vísim)	(dévʺjatʹ)
1—	(désjatʹ)	(odynádcjatʹ)	(dvanádcjatʹ)	(trynádcjatʹ)	(čotyrnádcjatʹ)	(pʺjatnádcjatʹ)	(šistnádcjatʹ)	(simnádcjatʹ)	(visimnádcjatʹ)	(devʺjatnádcjatʹ)
2—	(dvádcjatʹ)	(dvádcjatʹ odýn)	(dvádcjatʹ dva)	(dvádcjatʹ try)	(dvádcjatʹ čotýry)	(dvádcjatʹ pʺjatʹ)	(dvádcjatʹ šistʹ)	(dvádcjatʹ sim)	(dvádcjatʹ vísim)	(dvádcjatʹ dévʺjatʹ)
3—	(trýdcjatʹ)	(trýdcjatʹ odýn)	(trýdcjatʹ dva)	(trýdcjatʹ try)	(trýdcjatʹ čotýry)	(trýdcjatʹ pʺjatʹ)	(trýdcjatʹ šistʹ)	(trýdcjatʹ sim)	(trýdcjatʹ vísim)	(trýdcjatʹ dévʺjatʹ)
4—	(sórok)	(sórok odýn)	(sórok dva)	(sórok try)	(sórok čotýry)	(sórok pʺjatʹ)	(sórok šistʹ)	(sórok sim)	(sórok vísim)	(sórok dévʺjatʹ)
5—	(pʺjatdesját)	(pʺjatdesját odýn)	(pʺjatdesját dva)	(pʺjatdesját try)	(pʺjatdesját čotýry)	(pʺjatdesját pʺjatʹ)	(pʺjatdesját šistʹ)	(pʺjatdesját sim)	(pʺjatdesját vísim)	(pʺjatdesját dévʺjatʹ)
6—	(šistdesját)	(šistdesját odýn)	(šistdesját dva)	(šistdesját try)	(šistdesját čotýry)	(šistdesját pʺjatʹ)	(šistdesját šistʹ)	(šistdesját sim)	(šistdesját vísim)	(šistdesját dévʺjatʹ)
7—	(simdesját)	(simdesját odýn)	(simdesját dva)	(simdesját try)	(simdesját čotýry)	(simdesját pʺjatʹ)	(simdesját šistʹ)	(simdesját sim)	(simdesját vísim)	(simdesját dévʺjatʹ)
8—	(visimdesját)	(visimdesját odýn)	(visimdesját dva)	(visimdesját try)	(visimdesját čotýry)	(visimdesját pʺjatʹ)	(visimdesját šistʹ)	(visimdesját sim)	(visimdesját vísim)	(visimdesját dévʺjatʹ)
9—	(devʺjanósto)	(devʺjanósto odýn)	(devʺjanósto dva)	(devʺjanósto try)	(devʺjanósto čotýry)	(devʺjanósto pʺjatʹ)	(devʺjanósto šistʹ)	(devʺjanósto sim)	(devʺjanósto vísim)	(devʺjanósto dévʺjatʹ)

衍生詞

(dviječnyk)
(dviječnycja)
(dvijka)
(dvijkovyj)
(dvijnyj)
(dvijnyk)
(dvijnja)
(dvijnjata)
(dvijčastyj)
(dviči)
(podvijnyj)
(podvojity)
(rozdvij)
(udvoje)

延伸閱讀

in Bilodid, I. K., editor (1970–1980) Slovnyk ukrajinsʹkoji movy, Kiev: Naukova Dumka

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.

白俄羅斯語

詞源

發音

數詞

使用說明

變格

同類詞彙

相關詞

保加利亞語

詞源

發音

數詞

變格

同類詞彙

來源

馬其頓語

詞源

發音

數詞

變格

古盧森尼亞語

詞源

數詞

派生詞

延伸閱讀

俄語

詞源

發音

數詞

使用注意

變格

同類詞彙

衍生詞

相關詞

盧森尼亞語

詞源

發音

數詞

同類詞彙

延伸閱讀

塞爾維亞-克羅地亞語

詞源

發音

數詞

變格

相關詞

烏克蘭語

詞源

發音

數詞

變格

同類詞彙

衍生詞

延伸閱讀