три

參見：和

保加利亞語

**保加利亞語數字 ^(編)**
	30^,
	3
基數詞： (tri) 序數詞： (tréti)

詞源

來自原始斯拉夫語，來自原始印歐語。

發音

國際音標^(幫助)：[tri]

數詞

• (tri)

三 (3)

變格

три 的變格

	複數
不定	tri
定	tríte

同類別詞彙

保加利亞語基數詞

			不定				定
			陽性		陰性	中性	陽性		陰性	中性
			人稱	非人稱	陰性	中性	人稱	非人稱	陰性	中性
1	單數	主格	(edín)		(edná)	(ednó)	(edínijat)		(ednáta)	(ednóto)
		賓格	(ednogó)				(edínija)
		與格	(ednomú)				(edínija)
	複數	—	(ední)				(edníte)
2	—		(dváma)	(dva)	(dve)		(dvámata)	(dváta)	(dvéte)
3	—		(tríma)	(tri)			(trímata)	(tríte)
4	—		(četiríma)	(čétiri)			(četirímata)	(četirité)
5	—		(petíma)	(pet)			(petímata)	(petté)
6	—		(šestíma)	(šest)			(šestímata)	(šestté)
7	—		(sedmína)	(sédem)			(sedmínata)	(sedemté)
8	—		(osmína)	(ósem)			(osmínata)	(osemté)
9	—		(devetíma)	(dévet)			(devetímata)	(devetté)
10	—		(desetíma)	(déset)			(desetímata)	(desetté)
11	—		(edinadesetíma) ( (edinajsetíma))	(edinádeset) ( (edinájset))			(edinadesetímata) ( (edinajsetímata))	(edinadesetté) ( (edinajsetté))
12	—		(dvanadesetíma) ( (dvanajsetíma))	(dvanádeset) ( (dvanájset))			(dvanadesetímata) ( (dvanajsetímata))	(dvanadesetté) ( (dvanajsetté))
13	—		(trinadesetíma) ( (trinajsetíma))	(trinádeset) ( (trinájset))			(trinadesetímata) ( (trinajsetímata))	(trinadesetté) ( (trinajsetté))
14	—		(četirinadesetíma) ( (četirinajsetíma))	(četirinádeset) ( (četirinájset))			(četirinadesetímata) ( (četirinajsetímata))	(četirinadesetté) ( (četirinajsetté))
15	—		(petnadesetíma) ( (petnajsetíma))	(petnádeset) ( (petnájset))			(petnadesetímata) ( (petnajsetímata))	(petnadesetté) ( (petnajsetté))
16	—		(šestnadesetíma) ( (šestnajsetíma))	(šestnádeset) ( (šestnájset))			(šestnadesetímata) ( (šestnajsetímata))	(šestnadesetté) ( (šestnajsetté))
17	—		(sedemnadesetíma) ( (sedemnajsetíma))	(sedemnádeset) ( (sedemnájset))			(sedemnadesetímata) ( (sedemnajsetímata))	(sedemnadesetté) ( (sedemnajsetté))
18	—		(osemnadesetíma) ( (osemnajsetíma))	(osemnádeset) ( (osemnájset))			(osemnadesetímata) ( (osemnajsetímata))	(osemnadesetté) ( (osemnajsetté))
19	—		(devetnadesetíma) ( (devetnajsetíma))	(devetnádeset) ( (devetnájset))			(devetnadesetímata) ( (devetnajsetímata))	(devetnadesetté) ( (devetnajsetté))
20	—		(dvadesetíma) ( (dvajsetíma))	(dvádeset) ( (dvájset))			(dvadesetímata) ( (dvajsetímata))	(dvadesetté) ( (dvajsetté))
30	—		(tridesetíma) ( (trijsetíma))	(trídeset) ( (tríjset))			(tridesetímata) ( (trijsetímata))	(tridesetté) ( (trijsetté))
40	—		(četiridesetíma) ( (četirijsetíma))	(četírideset) ( (četiríjset))			(četiridesetímata) ( (četirijsetímata))	(četiridesetté) ( (četirijsetté))
50	—		(petdesetíma)	(petdesét)			(petdesetímata)	(petdesetté)
60	—		(šestdesetíma) ( (šejsetíma))	(šestdesét) ( (šejsét))			(šestdesetímata) ( (šejsetímata))	(šestdesetté) ( (šejsetté))
70	—		(sedemdesetíma)	(sedemdesét)			(sedemdesetímata)	(sedemdesetté)
80	—		(osemdesetíma)	(osemdesét)			(osemdesetímata)	(osemdesetté)
90	—		(devetdesetíma)	(devetdesét)			(devetdesetímata)	(devetdesetté)
100	—		(sto)				(stoté)
200	—		(dvésta) ( (dvéste))				(dvéstata) ( (dvesteté))
300	—		(trísta)				(trístata)
400	—		(čétiristotin)				(četiristotinté)
500	—		(pétstotin)				(petstotinté)
600	—		(šéststotin)				(šeststotinté)
700	—		(sédemstotin)				(sedemstotinté)
800	—		(ósemstotin)				(osemstotinté)
900	—		(dévetstotin)				(devetstotinté)
1000	—		(hiljáda); (híljada) + 名詞				(hiljádata); (híljadata) + 名詞
2000	—		(dve híljadi)				(dvéte híljadi)
3000	—		(tri híljadi)				(tríte híljadi)
4000	—		(čétiri híljadi)				(četirité híljadi)
5000	—		(pet híljadi)				(petté híljadi)
6000	—		(šest híljadi)				(šestté híljadi)
7000	—		(sédem híljadi)				(sedemté híljadi)
8000	—		(ósem híljadi)				(osemté híljadi)
9000	—		(dévet híljadi)				(devetté híljadi)
10000	—		(déset híljadi)				(desetté híljadi)

來源

три in Rečnik na bǎlgarskija ezik (Institut za bǎlgarski ezik)
три in Rečnik na bǎlgarskija ezik (Čitanka.Info)

馬其頓語

**馬其頓語數字 ^(編)**

	3
基數詞： (tri) 序數詞： (tret) 副數詞： (tripati) 乘數： (troen), (trikraten) Multiplier verb： (utroi), (utrojuva) 集合數詞： (trojca) 分數： (tretina)

詞源

來自原始斯拉夫語 / ，來自原始印歐語。

發音

國際音標^(幫助)：[tri]
音頻： (檔案)

數詞

• (tri)

三

變格

три的变格

不定
确定（远近未知）
确定（近指）
确定（远指）

衍生詞

(tret)
(treti)
f (tretina)
(tretoklasen)
m (tretooddelenec)
f (tretooddelenka)
(tretosložen)
(tretostepen)
(tretpat)
(tri iljadi)
(triagolen)
m (triagolnik)
(triboen)
(triglav)
(trigodišen)
m (trigodišnik)
f (trigodišnina)
(tridelen)
(tridimenzionalen)
(tridneven)
(trieset)
(triesetgodišen)
m (triesetgodišnik)
f (triesetgodišnina)
(triesetina)
f (triesetka)
(triesetmina)
(triesetpati)
(triesetti)
(trizab)
(triiljaditi)
(trijazičen)
m (trijazičnik)
f (trijazičnost)
(trikaten)
f (trikatnica)
(trikrak)
(trikraten)
(trikrilen)
(trilisten)
(trimesečen)
n (trimesečje)
(triminuten)
(trimotoren)
(trinaeset)
(trinaesetgodišen)
m (trinaesetgodišnik)
f (trinaesetgodišnina)
(trinaesetina)
(trinaesetmina)
(trinaesetpati)
(trinaesetti)
(trinedelen)
(trinožen)
m (trinožnik)
(tripati)
(trireden)
(triroden)
m (triskok)
m (triskokač)
(trisloen)
(trisoben)
(trista)
(tristapati)
(tristoten)
(tristoti)
(tristran)
(tritomen)
(tricifren)
(tričasoven)
(tričlen)
(troboen)
f (trobojka)
(trodimenzionalen)
(troen)
f (trojka)
n (trojstvo)
(trojca)
n (trojče)
m (troskok)

教會斯拉夫語

詞源

來自原始斯拉夫語。

數詞

(tri)

(trĭje) 的主格/賓格陰性/中性

古盧森尼亞語

**古盧森尼亞語基數詞**
	3

替代寫法

(try) — 替代寫法
(trije) — 古舊或教會斯拉夫語形式

詞源

繼承自古東斯拉夫語 (tri)、 (trie)，來自原始斯拉夫語，來自原始波羅的-斯拉夫語，來自原始印歐語。與俄語 (tri)、教會斯拉夫語 (trĭje)同源。

數詞

(tri)

三（3）

派生詞

白俄羅斯語: (try)； (tri) (方言)
盧森尼亞語: (try)
烏克蘭語: (try)； (tryjjé) (方言)

延伸閱讀

Hrynchyshyn, D. H., editor (1978), “”, Словник староукраїнської мови XIV–XV ст. [Dictionary of the Old Ukrainian Language: 14–15th cent.] (烏克蘭語), 卷2: , Kyiv: Naukova Dumka, 页444
Zhuraŭski, A. I., Bulyka, A. M., editors (1987), “”, Гістарычны слоўнік беларускай мовы [Historical Dictionary of the Belarusian Language] (白俄羅斯語), Minsk: Navuka i technika, 页34

俄語

發音

國際音標^(幫助)：[trʲi]
音頻： (檔案)

詞源1

**俄語數字 ^(編)**

	3
基數詞： (tri) 序數詞： (trétij) 序數縮寫： (3-ij) 副數詞： (tríždy) 乘數： (trojnój), (trojákij), (trjóxkratnyj) 集合數詞： (tróje) 分數： (trétʹja), (trétina), (tretʹ)

繼承自原始斯拉夫語，來自原始印歐語。

數詞

(tri)

三 (3)

使用說明

три 本身以及在複合數詞（23, 33, 43, 103 等）中時，若使用主格、賓格形式，可與對應名詞、形容詞或形容詞性分詞的不同形式搭配使用。具體內容參見 (dva)。

變格

的变格形式

	單數
主格	trí
属格	trjóx
与格	trjóm
宾格有生無生	trjóx
宾格有生無生	trí
工具格	tremjá
前置格	trjóx

衍生詞

(tretéjskij)
(treugólʹnik, “三角形”)
(trjóxgodičnyj)
(trjóxdnevnyj)
(trjóxkoljósnyj)
(trjóxletnij)
(trjóxstrúnnyj)
(trjóxcvetnyj)
(trjóxɛtážnyj, “三層的”)
(tríždy, “三次”)
(trójka, “數字三；紙牌三；成績等級C；三駕馬車”)
(trójnja)
(trojekratnyj)
(trojnój, “三倍的，三重的”)
(trojca)
(trojúrodnyj, “同曾祖的，同外曾祖的”)

同類別詞彙

俄語基數詞（0到99）

	—0	—1	—2	—3	—4	—5	—6	—7	—8	—9
0—	(nolʹ), (nulʹ)	(odín)	(dva)	(tri)	(četýre)	(pjatʹ)	(šestʹ)	(semʹ)	(vósemʹ)	(dévjatʹ)
1—	(désjatʹ)	(odínnadcatʹ)	(dvenádcatʹ)	(trinádcatʹ)	(četýrnadcatʹ)	(pjatnádcatʹ)	(šestnádcatʹ)	(semnádcatʹ)	(vosemnádcatʹ)	(devjatnádcatʹ)
2—	(dvádcatʹ)	(dvádcatʹ odín)	(dvádcatʹ dva)	(dvádcatʹ tri)	(dvádcatʹ četýre)	(dvádcatʹ pjatʹ)	(dvádcatʹ šestʹ) ‎	(dvádcatʹ semʹ)	(dvádcatʹ vósemʹ)	(dvádcatʹ dévjatʹ)
3—	(trídcatʹ) ‎	(trídcatʹ odín)	(trídcatʹ dva)	(trídcatʹ tri) ‎	(trídcatʹ četýre) ‎	(trídcatʹ pjatʹ)‎ ‎	(trídcatʹ šestʹ) ‎	(trídcatʹ semʹ)	(trídcatʹ vósemʹ) ‎	(trídcatʹ dévjatʹ)
4—	(sórok) ‎	(sórok odín) ‎	‎ (sórok dva) ‎	(sórok tri) ‎	(sórok četýre) ‎	(sórok pjatʹ) ‎	‎ (sórok šestʹ) ‎	(sórok semʹ) ‎	‎ (sórok vósemʹ) ‎	(sórok dévjatʹ)
5—	(pjatʹdesját) ‎	(pjatʹdesját odín) ‎	‎ (pjatʹdesját dva) ‎	(pjatʹdesját tri) ‎	(pjatʹdesját četýre) ‎	(pjatʹdesját pjatʹ) ‎	‎ (pjatʹdesját šestʹ) ‎	(pjatʹdesját semʹ) ‎	‎ (pjatʹdesját vósemʹ) ‎	(pjatʹdesját dévjatʹ)
6—	(šestʹdesját)	(šestʹdesját odín)	(šestʹdesját dva)	(šestʹdesját tri)	(šestʹdesját četýre)	(šestʹdesját pjatʹ)	(šestʹdesját šestʹ)	(šestʹdesját semʹ)	(šestʹdesját vósemʹ)	(šestʹdesját dévjatʹ)
7—	(sémʹdesjat)	(sémʹdesjat odín)	(sémʹdesjat dva)	(sémʹdesjat tri)	(sémʹdesjat četýre)	(sémʹdesjat pjatʹ)	(sémʹdesjat šestʹ)	(sémʹdesjat semʹ)	(sémʹdesjat vósemʹ)	(sémʹdesjat dévjatʹ)
8—	(vósemʹdesjat)	(vósemʹdesjat odín)	(vósemʹdesjat dva)	(vósemʹdesjat tri)	(vósemʹdesjat četýre)	(vósemʹdesjat pjatʹ)	(vósemʹdesjat šestʹ)	(vósemʹdesjat semʹ)	(vósemʹdesjat vósemʹ)	(vósemʹdesjat dévjatʹ)
9—	(devjanósto)	(devjanósto odín)	(devjanósto dva)	(devjanósto tri)	(devjanósto četýre)	(devjanósto pjatʹ)	(devjanósto šestʹ)	(devjanósto semʹ)	(devjanósto vósemʹ)	(devjanósto dévjatʹ)

100以後的基數詞

100： (sto)
10³： (tysjača)
10⁴： (desjatʹ tysjač)
10⁶： (million)
10⁹： (milliard)
10¹²： (trillion)
10¹⁵： (kvadrillion)
10¹⁸： (kvintillion)
10²¹： (sekstillion)
10²⁴： (septillion)
10²⁷： (oktillion)
10³⁰： (nonillion)
10³³： (decillion)
10³⁶： (undecillion)
10³⁹： (dodecillion)
10⁴²： (tredecillion)
10⁴⁵： (kvattuordecillion)
10⁴⁸： (kvindecillion)
10⁵¹： (seksdecillion)
10⁵⁴： (septemdecillion)
10⁵⁷： (oktodecillion)
10⁶⁰： (novemdecillion)
10⁶³： (vigintillion)

…

10⁹³： (trigintillion)
10¹⁰⁰： (gugol)
10¹²³： (kvadragintillion)
10¹⁵³： (kvinkvagintillion)
10¹⁸³： (seksagintillion)
10²¹³： (septuagintillion)
10²⁴³： (oktogintillion)
10²⁷³： (nonagintillion)
10³⁰³： (centillion)
10³⁰⁰³： (milleillion)

…

詞源2

動詞

(tri)

(terétʹ) 的第二人稱單數命令式非完整體

盧森尼亞語

**盧森尼亞語基數詞**
	3
序數詞： (trétjij)

詞源

繼承自古烏克蘭語 (tri)，來自古東斯拉夫語 (tri)，來自原始斯拉夫語 (“三”)。與烏克蘭語 (try)同源。

發音

國際音標^(幫助)：/trɪ/

數詞

(try)

三 (3)

同類別詞彙

0 - 99的基數詞

	–0	–1	–2	–3	–4	–5	–6	–7	–8	–9
0–	(núla) / (zero)	(jedén)	(dva)	(try)	(četŷ́ry) / (štŷ́ry)	(pjatʹ)	(šistʹ)	(sjim)	(vúsjam)	(dévjatʹ)
1–	(désjatʹ)	(jedenádcjatʹ)	(dvanádcjatʹ)	(trynádcjatʹ)	(četŷrynádcjatʹ) / (štŷrynádcjatʹ)	(pjatnádcjatʹ)	(šistnádcjatʹ)	(sjimnádcjatʹ)	(vusjamnádcjatʹ)	(devjatnádcjatʹ)
2–	(dvádcjatʹ)	(dvádcjatʹ jedén)	(dvádcjatʹ dva)	(dvádcjatʹ try)	(dvádcjatʹ četŷ́ry)	(dvádcjatʹ pjatʹ)	(dvádcjatʹ šistʹ)	(dvádcjatʹ sjim)	(dvádcjatʹ vúsjam)	(dvádcjatʹ dévjatʹ)
3–	(trýdcjatʹ)	(trýdcjatʹ jedén)	(trýdcjatʹ dva)	(trýdcjatʹ try)	(trýdcjatʹ četŷ́ry)	(trýdcjatʹ pjatʹ)	(trýdcjatʹ šistʹ)	(trýdcjatʹ sjim)	(trýdcjatʹ vúsjam)	(trýdcjatʹ dévjatʹ)
4–	(sórok) / (štŷrýdcjatʹ)	(sórok jedén) / (štŷrýdcjatʹ jedén)	(sórok dva) / (štŷrýdcjatʹ dva)	(sórok try) / (štŷrýdcjatʹ try)	(sórok četŷ́ry) / (štŷrýdcjatʹ štŷ́ry)	(sórok pjatʹ) / (štŷrýdcjatʹ pjatʹ)	(sórok šistʹ) / (štŷrýdcjatʹ šistʹ)	(sórok sjim) / (štŷrýdcjatʹ sjim)	(sórok vúsjam) / (štŷrýdcjatʹ vúsjam)	(sórok dévjatʹ) / (štŷrýdcjatʹ dévjatʹ)
5–	(pjatʹdesjátʹ)	(pjatʹdesjátʹ jedén)	(pjatʹdesjátʹ dva)	(pjatʹdesjátʹ try)	(pjatʹdesjátʹ četŷ́ry)	(pjatʹdesjátʹ pjatʹ)	(pjatʹdesjátʹ šistʹ)	(pjatʹdesjátʹ sjim)	(pjatʹdesjátʹ vúsjam)	(pjatʹdesjátʹ dévjatʹ)
6–	(šistʹdesjátʹ)	(šistʹdesjátʹ jedén)	(šistʹdesjátʹ dva)	(šistʹdesjátʹ try)	(šistʹdesjátʹ četŷ́ry)	(šistʹdesjátʹ pjatʹ)	(šistʹdesjátʹ šistʹ)	(šistʹdesjátʹ sjim)	(šistʹdesjátʹ vúsjam)	(šistʹdesjátʹ dévjatʹ)
7–	(sjimdesjátʹ)	(sjimdesjátʹ jedén)	(sjimdesjátʹ dva)	(sjimdesjátʹ try)	(sjimdesjátʹ četŷ́ry)	(sjimdesjátʹ pjatʹ)	(sjimdesjátʹ šistʹ)	(sjimdesjátʹ sjim)	(sjimdesjátʹ vúsjam)	(sjimdesjátʹ dévjatʹ)
8–	(vusjamdesjátʹ)	(vusjamdesjátʹ jedén)	(vusjamdesjátʹ dva)	(vusjamdesjátʹ try)	(vusjamdesjátʹ četŷ́ry)	(vusjamdesjátʹ pjatʹ)	(vusjamdesjátʹ šistʹ)	(vusjamdesjátʹ sjim)	(vusjamdesjátʹ vúsjam)	(vusjamdesjátʹ dévjatʹ)
9–	(devjatʹdesjátʹ)	(devjatʹdesjátʹ jedén)	(devjatʹdesjátʹ dva)	(devjatʹdesjátʹ try)	(devjatʹdesjátʹ četŷ́ry)	(devjatʹdesjátʹ pjatʹ)	(devjatʹdesjátʹ šistʹ)	(devjatʹdesjátʹ sjim)	(devjatʹdesjátʹ vúsjam)	(devjatʹdesjátʹ dévjatʹ)

延伸閱讀

Kercha, Ihor (2012), “три”, Словник русько-русинськый: у 2 т. [Russian-Rusyn Dictionary: in 2 vols] (Russian, Rusyn), 卷2: О – Я, Uzhhorod: PoliPrint, ISBN 978-966-2595-27-7, 页474

塞爾維亞-克羅地亞語

詞源

來自原始斯拉夫語，來自原始印歐語。

發音

國際音標^(幫助)：/trîː/
音頻： (檔案)

數詞

(拉丁字母拼寫)

三 (3)

烏克蘭語

**烏克蘭語數字 ^(編)**

	3
基數詞： (try) 序數詞： (tretij) 集合數詞： (tróje) 分數： (tretyna)

詞源

來自原始斯拉夫語，來自原始印歐語。

發音

國際音標^(幫助)：[trɪ]
音頻： (檔案)

數詞

(try)

三 (3)

變格

три的變格


主格
屬格
與格
賓格
工具格
方位格

同類別詞彙

0 - 99的基數詞

	—0	—1	—2	—3	—4	—5	—6	—7	—8	—9
0—	(nulʹ)	(odýn)	(dva)	(try)	(čotýry)	(pʺjatʹ)	(šistʹ)	(sim)	(vísim)	(dévʺjatʹ)
1—	(désjatʹ)	(odynádcjatʹ)	(dvanádcjatʹ)	(trynádcjatʹ)	(čotyrnádcjatʹ)	(pʺjatnádcjatʹ)	(šistnádcjatʹ)	(simnádcjatʹ)	(visimnádcjatʹ)	(devʺjatnádcjatʹ)
2—	(dvádcjatʹ)	(dvádcjatʹ odýn)	(dvádcjatʹ dva)	(dvádcjatʹ try)	(dvádcjatʹ čotýry)	(dvádcjatʹ pʺjatʹ)	(dvádcjatʹ šistʹ)	(dvádcjatʹ sim)	(dvádcjatʹ vísim)	(dvádcjatʹ dévʺjatʹ)
3—	(trýdcjatʹ)	(trýdcjatʹ odýn)	(trýdcjatʹ dva)	(trýdcjatʹ try)	(trýdcjatʹ čotýry)	(trýdcjatʹ pʺjatʹ)	(trýdcjatʹ šistʹ)	(trýdcjatʹ sim)	(trýdcjatʹ vísim)	(trýdcjatʹ dévʺjatʹ)
4—	(sórok)	(sórok odýn)	(sórok dva)	(sórok try)	(sórok čotýry)	(sórok pʺjatʹ)	(sórok šistʹ)	(sórok sim)	(sórok vísim)	(sórok dévʺjatʹ)
5—	(pʺjatdesját)	(pʺjatdesját odýn)	(pʺjatdesját dva)	(pʺjatdesját try)	(pʺjatdesját čotýry)	(pʺjatdesját pʺjatʹ)	(pʺjatdesját šistʹ)	(pʺjatdesját sim)	(pʺjatdesját vísim)	(pʺjatdesját dévʺjatʹ)
6—	(šistdesját)	(šistdesját odýn)	(šistdesját dva)	(šistdesját try)	(šistdesját čotýry)	(šistdesját pʺjatʹ)	(šistdesját šistʹ)	(šistdesját sim)	(šistdesját vísim)	(šistdesját dévʺjatʹ)
7—	(simdesját)	(simdesját odýn)	(simdesját dva)	(simdesját try)	(simdesját čotýry)	(simdesját pʺjatʹ)	(simdesját šistʹ)	(simdesját sim)	(simdesját vísim)	(simdesját dévʺjatʹ)
8—	(visimdesját)	(visimdesját odýn)	(visimdesját dva)	(visimdesját try)	(visimdesját čotýry)	(visimdesját pʺjatʹ)	(visimdesját šistʹ)	(visimdesját sim)	(visimdesját vísim)	(visimdesját dévʺjatʹ)
9—	(devʺjanósto)	(devʺjanósto odýn)	(devʺjanósto dva)	(devʺjanósto try)	(devʺjanósto čotýry)	(devʺjanósto pʺjatʹ)	(devʺjanósto šistʹ)	(devʺjanósto sim)	(devʺjanósto vísim)	(devʺjanósto dévʺjatʹ)

延伸閱讀

in Bilodid, I. K., editor (1970–1980) Slovnyk ukrajinsʹkoji movy, Kiev: Naukova Dumka

This article is issued from Wiktionary. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.

保加利亞語

詞源

發音

數詞

變格

同類別詞彙

來源

馬其頓語

詞源

發音

數詞

變格

衍生詞

教會斯拉夫語

詞源

數詞

古盧森尼亞語

替代寫法

詞源

數詞

派生詞

延伸閱讀

俄語

發音

詞源1

數詞

使用說明

變格

衍生詞

相關詞

同類別詞彙

詞源2

動詞

盧森尼亞語

詞源

發音

數詞

同類別詞彙

延伸閱讀

塞爾維亞-克羅地亞語

詞源

發音

數詞

烏克蘭語

詞源

發音

數詞

變格

同類別詞彙

延伸閱讀